A dunaszerdahelyi brutális rendőrtámadás, a szlovák és magyar vezetés fellépésének hiánya miatt egyre több úgymond civil kezdeményezés indul annak érdekében, hogy újra ne történhessen meg ilyen. Vannak, akik táblákat fújnak le (ez a kevésbé szerencsés módszer), vannak, akik félpályás útlezárásokat szerveznek a gúnyhatáron, vannak, akik tüntetnek (spontán, a HVIM, a Jobbik, a szurkolók összefogva) és van, ahol Ficot nem engednék be a faluba.

Elsőként Drávapiski polgármestere döntött úgy, hogy „a magát liberálisnak füllentő bonsai-párt bukott elnöke, és Lamperth Mónika volt antiszociális miniszter után” Robert Ficot sem fogadják hivatalosan a faluban. Nem mintha bármikor el akarna menni Fico, de ilyenkor a jelzés számít, miszerint, ha a kormányunk csak a szlovák zászló égetéséről költ rémtörténeteket, addig egy falu kiáll a megalázott, összevert, örök életre megnyomorított magyarok mellett.

Drávapiskihez aztán csatlakozott Ivád is, ennek apropóján beszélgettünk Ivády Gáborral (tudják, ott mindenki Ivády, na jó, majdnem mindenki). Mielőtt a telefonos beszélgetés zanzásított változatát olvasásra bocsájtanánk, ismerjék meg néhány mondatban ezt a nagyszerű polgármestert!

Fico tiltólistánIvády Gábor neve bejárta már kicsiny hazánk és kicsiny világunk több médiumát, sajtófelületét. Szó szerint, hiszen kezdeményezéseiről, sokszor elképesztő ötleteiről egyaránt beszámoltak a közszolgálati(nak csúfolt) médiumok, a kereskedelmi tévék, rádiók, a Blikktől kezdve a HírTv-n át (és most a Szent Korona Rádió is) egészen a Reutersig és a BBC-ig. Emlékezetes például a „játszótéri csere-bere” akció, amikor egy asztali zászlóval (kb. 500 Ft értékű) kezdte, majd elcserélte édességre, azt faliórára és így tovább egészen addig, míg már milliós összegnél járt, és megépülhetett az ivádi gyerekek számára a várva-várt játszótér, közel 7 millió forintból. Ezen kívül ő az egyik polgármester, aki munkához kötné a segélyeket és erről egy törvénymódosító javaslatot is beadott. A hazai libamáj-válság előidézőit, a Négy Mancs Alapítvány tagjait a mai napig nem fogadják Ivádon, nem szolgálják ki, azaz persona non grata lett minden egyes tagja. Nemrég pedig egy faládikával és egy transzparenssel „koldulni” ült ki a Kossuth térre. A teljeség igénye nélküli felsorolásban el is jutottunk cikkünk témájához, azaz a No Fico táblákról készült interjúhoz.

Szent Korona Rádió: Mi volt az oka ennek az intézkedésnek?

Ivády Gábor: Ez egy elvi kinyilatkoztatás volt. Amikor teljesen indokolatlanul vernek magyarokat egy meccsen nevetséges indokokkal, amikor ennyire magyarellenes politikát folytat egy szomszédos ország, olyankor az ember legszívesebben sikítana egyet és tiltakozna, vagy pedig nem csinál semmit, mondván, hogy nem akarja rontani az ország külpolitikai pozícióját. Ebből a kettőből alakult ki ez a nagyon szolid tiltakozás.

SZKR: Ön szerint még rontani is lehetne a kialakult helyzeten?

I.G.: Hogyne, hiszen, amit ők csinálnak az provokáció. Ezzel felvettük a kesztyűt, de a kérdés, hogy meddig mehet el az ember és meddig bízhatja a politikai elitre ezeknek a dolgoknak a kezelését. Hogy képzeli egy Slota, hogy kócos asszonynak nevezze a magyar külügyminisztert. Továbbmenve: Fico pedig miért nem tiltakozik. Egy európai jogállamban ez megengedhetetlen. Nyilván ez az akció csak egy jelzés, hiszen nem fog idejönni se Fico, se Slota.

SZKR: Ivádon van szlovák lakosság?

I.G.: Nincsen, mindössze közel (20-30 km-re) vagyunk, de fontos, hogy ez az akció nem a szlovákok ellen irányul. Hozzá kell tenni, hogy egyelőre még nincsen kinn a tábla, mi egy feketelistát készítettünk, ami egy jelzés, miszerint lehet a következő lépés a táblák kihelyezése, ahogy Drávapiskiben. Nyilván ezzel nem segítünk semmit.

SZKR: De legalább lesz valami ellenállás, ami számít…

I.G.: A lelkünknek számít. Sokan érezzük úgy ebben az országban, hogy a kormányunk, a miniszterelnökünk nem elég gyorsan és határozottan lépett fel az ügyben. Fico pedig úgy gondolja, hogy harminc fegyvertelen, egyenruhába öltözött ember veszélyezteti a szlovák nemzetbiztonságot, ez egy kicsit nevetséges.

SZKR: Mi az üzenete az ivádi véleménynyilvánításnak?

I.G.: Aki nagyon komolyan akarja venni, annak azt üzenem, hogy ez a politika szórakoztató szerepének egy része. Aki pedig nem akarja olyan nagyon komolyan venni, annak azt üzenem, hogy ez azért komoly… Igazából nem tudom, hogy mennyire van ennek értelme, mennyire használ hazánknak. Ha például a települések tömegesen ehhez a lépéshez folyamodnának, egyik szemem sírna, másik nevetne…

(Szent Korona Rádió)