A bizottság nagy többséggel elutasította a javaslatot. Mellette csak a két jobbikos képviselő, Novák Előd és Pörzse Sándor szavazott. Tartózkodott Gyimesi Endre és Menczer Erzsébet, valamit két, nem jelenlévő, általuk képviselt további két képviselő. (Bizottsági ülésen – ellentétben a plenárissal – a nem jelenlévő képviselők megbízhatják a jelenlévőket, hogy szavazzanak helyettük.) Ellene szavazott Hiller István, Karácsony Gergely, Vitányi Iván és a négy tartózkodó kivételével az összes kormánypárti képviselő.

A hétfői ülésen Hiller István szocialista bizottsági tag azt javasolta, hogy a Jobbik Horthy-emlékévre vonatkozó javaslatát a bizottság vegye le napirendjéről. A volt oktatási miniszter a bizottság tagjainak figyelmébe ajánlotta József Attila munkásságát, Illyés Gyula Puszták népe című szociográfiáját, valamint „sokszázezer mészárszékre küldött magyar” emlékét.

Cser-Palkovics András, a testület fideszes elnöke azonban arra hívta föl a figyelmet, hogy a tárgysorozatba vételről tárgyalni kell a jogszabály szerint. Az MSZP politikusának javaslatát a szavazáson csak maga Hiller támogatta, így az napirenden maradt.

Közvetlenül a bizottsági ülés előtt két, a neve elhallgatását kérő fideszes bizottsági tag is nyilatkozott az atv.hu-nak. Egyikük azt mondta: nem tudja, mi lesz a szavazás végeredménye, ő szíve szerint nemmel szavazna. Egy másik képviselő szerint viszont lelkiismereti szavazás lesz.

Szávay István jobbikos képviselő, a javaslat egyik jegyzője szerint a nemzeti történelemszemléletet egy más mederbe kell terelni és „meg kell haladni a marxista történelemszemlélet bizonyos dogmáit”. Szávay szerint a Jobbik számára Horthy egy olyan államférfi, aki a forradalmak sújtotta Magyarországot talpra állította. Hozzátette: lehet vitatkozni Horthynak a második világháború utolsó szakaszában betöltött szerepéről, de tevékenységét a maga egészében kell nézni.

A szintén jobbikos Pörzse Sándor arra hívta föl a figyelmet, hogy „nehéz letérni a lenini útról, amit az első ötven évben mondtak, azt most is tartani kell”. Pörzse szerint, amikor Horthy megtudta, hogy léteznek koncentrációs táborok, személyesen állította le a deportálásokat.

Korábban írtuk:
A biztosság arról dönt hétfőn, hogy a Vona Gábor mellett Farkas Gergely és Szávay István által jegyzett határozati javaslatot vegyék-e tárgysorozatba. A június 13-án benyújtott dokumentumból kiderül: a három ellenzéki képviselő 2013-at a néhai kormányzó újratemetésének huszadik évfordulójaként kívánná Horthy-emlékévnek nyilváníttatni az Országgyűléssel.

A jobbik három politikusa a javaslat indoklásában úgy fogalmaz:

„A kormányzói tisztség létrehozásával a jelenlegi Alaptörvényben is alapvető legitimációs forrásként megjelölt történelmi alkotmányosságot állították helyre a kor kihívásainak megfelelő formában. Az így megteremtetett közjogi keretek szilárd alapul szolgáltak a magyarság gazdasági és erkölcsi megerősödéséhez.

Horthy Miklós nevéhez fűződő negyed évszázad stabilitása, a nemzet kulturális és morális emelkedését szolgáló oktatáspolitikája, valamint a minden körülmények közt a magyar érdekek mentén formálódó külpolitikája a mai napig mintául szolgálhat minden, népe sorsáért felelősséget vállaló politikai erő számára.

Horthy Miklós sikeresen tartotta távol az országot az Európa-szerte teret hódító diktatórikus megoldásoktól, az ország 1944-ig az alkotmányosság talaján maradt . A Trianonban elszakított területek békés visszaszerzéséről soha nem mondott le, a békediktátum revízióját háborús konfliktus nélkül érte el.
Ilyen mértékű, békés területgyarapodásra a magyar történelemben sem korábban, sem azóta nem volt példa.

Horthy Miklós nemcsak politikusként, de emberként is példát mutatott tisztességből, helytállásból és önfeláldozásból. A mai napig az utolsó igazi magyar államférfiként tekinthetünk rá. Életpályájának, a tetteit vezérlő eszméknek és az általa fémjelzett korszaknak hiteles megismerése a nemzet erkölcsi és szellemi megújulásának elengedhetetlen feltétele.”

(parlament.hu)