Európa egyik legdrágább helyi közlekedése a BKV

Wed, 2012/10/31 - 10:24

Kategóriák:

Jegyárak egyes városokban

Akár megvalósul a főváros által tervezett jegyáremelés, akár nem, a budapesti buszjegy már így is Európa legdrágábbja a nettó átlagbérhez képest. Mindezek mellett a kis fideszes suttyó, Vitézy Dávidka újabb jegyáremeléseken töri a buksiját. Nem is csoda így, hogy egyre többen utaznak jegy nélkül.

Míg egy magyar átlagfizetésből 433 budapesti buszjegyet lehet venni, addig egy bukaresti vagy egy római lakosnak közel háromszor ennyi buszjegyre futja saját hazájában. Nem csak az átlagfizetéshez képest költséges a budapesti közlekedés: ha a tervek szerinti legmagasabbra emelik fel a jegy árát, akkor a kelet-közép-európai régióban nem lesz a magyar 370 forintos buszjegynél drágább egyetlen országban sem.

A Policy Solutions az Európai Unió 27 tagországának fővárosi tömegközlekedési menetjegyárait hasonlította össze, és arányosította az adott ország nettó átlagbérével. A vizsgálat alapján kiderült, hogy a budapesti 1,1 eurós (320 forintos), illetve a tervezett 1,3 eurós (370 forintos) buszjegyekből Európában példátlanul keveset tudnak venni a magyarok a nettó 476 eurós (135 ezer forintos) havi átlagfizetésükből. Amíg Pozsonyban 928, vagy Bécsben 960 jegy is kitelik a helyi átlagfizetésből, addig a magyarok maximum 433 jeggyel elégedhetnek meg. A tömegközlekedés árának tekintetében azonban nem a kelet-közép-európai országok állnak a legjobban: az ott élőknek Luxembourgban, Dublinban és Párizsban a legolcsóbb busszal járni. Ezekben a fővárosokban akár 1000-2000 darab menetjegy is kitelik az átlagbérből.

Budapesthez hasonló drágaság egyedül Málta fővárosában, Vallettán van, ott a magyar tervezethez hasonlóan magas, 1.3 eurós jegyek mellé a magyarnál csak nettó 150 euróval (42 500 forinttal) magasabb havi átlagbér társul. A kelet-európai városok egyébként is élen járnak a viszonylag magas költségű tömegközlekedésben: a helyi bérekhez viszonyítva drága a szófiai 50 centnek (141 forintnak) megfelelő bolgár levába kerülő metrójegy, vagy a 70 centes (198 forintos) rigai menetjegy.

De nemcsak a magyar átlagfizetéshez képest drága a budapesti menetjegy, hanem a régión belül összegszerűen is. Bár a teljes Európai Uniót tekintve a középmezőnybe tartozunk, mivel a budapesti jegyárak meg sem közelítik a koppenhágai 3.2 eurós (907 forintos) vagy az amszterdami 2.6 eurós (737 forintos) árakat, az Európai Unió keleti tagállamainak mindegyikében olcsóbb lesz a jegy, mint Budapesten, ha az emelés mellett dönt a főváros. A szomszédos uniós országok közül Bukarestben a budapesti ár harmada, 30 cent (85 forint), Pozsonyban 70 cent (198 forint), Ljubljanában 1.2 euró (340 forint) a buszjegy. A magyar átlagbérhez legközelebb álló litvániai Vilniusban pedig pontosan 114 forintnak megfelelő litas egy jegy. Ráadásul a bliccelők büntetése sem 16 000 forint, mint Budapesten, hanem 1700 forintnyi helyi pénz.