Több videós posztot (kis szöveggel fűszerezve) ajánlunk azoknak, akik el akarnak mélyedni a BTR-80-as felépítésében, történetében, működésében, vagy csak egyszerűen szórakozva akarnak tanulni.

A Wikipédián megtalálható egy felsorolás, amely a típus legnagyobb hiányosságait sorolja fel:
Az oldalsó lőrések ferdén előre néznek, így a deszanttérben tartózkodók nem képesek a közvetlen hátulról történő támadást egyéni tűzfegyvereikkel kivédeni(mivel a motortér teljesen elfoglalja a járműtest hátsó egyharmadát).

A harcjármű nincs felszerelve éjjellátó berendezéssel, így éjszakai harcra nem alkalmas. (Ezt a magyar járművek egy kisebb csoportjánál francia technológiát tartalmazó, orosz eredetű éjjellátó lövegtorony-irányzék utólagos beépítésével korrigálta a HM Currus üzeme.)

A BTR–80 hiányossága, hogy tornya nem rendelkezik stabilizátorral, így a menet közben tűzkiváltásra korlátozottan (csak alacsony sebességnél) alkalmas - ráadásul a torony forgatása sincs motorizálva, így a BTR–80A változatbbe beépített 30mm-es gépágyú nem képes a helikopterek elleni küzdelemre, amelyre egyébként nagyerejű lőszere kifejezetten alkalmassá tenné.

A BTR–80 lövegtornya az ergonómia legteljesebb figyelmen kívül hagyásával került megtervezésre: a toronylövész üléspozíciója rendkívül szűk és az optikai irányzékok oldalra eltolva helyezkednek el, így folyamatos figyelésük hátizomgörcs miatt lehetetlen.

A lövegtorony nem rendelkezik saját, körkörös figyelő-periszkópokkal, így a toronylövész a parancsnok folyamatos utasításaira szorul a célpontok megtalálásához. Mivel a toronylövész nem rendelkezik a teljes harchelyzet áttekintéséhez szükséges periszkópokkal és a külvilágot az irányzékán át csak mint egy szűk csövön keresztül látja, téves célmegjelölés esetén könnyen bevetheti a nagy tűzerejű nehézgéppuskát ill. gépágyút saját erők vagy civilek ellen, aminek békefenntartó műveletben beláthatatlan következményei lennének!

A BTR járművek 275 lóerős Kamaz teherautó-motorja gyenge, nem képes terepen megfelelő sebességet biztosítani, ha működik a kb. 40le teljesítmény-igényű légkondicionálás - ez az afgán és iraki missziós műveletekben problémát okozott. A teljesítmény-tartalék hiánya azt is megakadályozza, hogy a kézikerekes forgatású lövegtornyot elektromos vagy hidraulikus segédhajtással motorizálják a BTR–80 harcértékének növelése érdekében. (A hasonló kialakítású finn-lengyel PATRIA Rosomak kerekes harcjárművek 480 lóerős dízelmotorral rendelkeznek, valamivel kisebb össztömeg mellett).

A BTR–80 falja a gumikat: az iraki misszió során minden abroncs 1000 km-enként cserére szorult, ezek importára darabonként több százezer forint. (Az orosz gyártású, nem szabványos méretezésű kerekek egyfeladatosak, terepen és földúton történő haladásra alkalmas felületűek, míg Irakban a homokba süllyedés és az aknák veszélye miatt csak az aszfaltutakon lehetett haladni, ami a futófelület nagyon gyors kopásához vezetett.)

A BTR–80 páncélzata gyenge: valójában nem hagyományos katonai harcjárműről, hanem a szovjet "milícia" (rohamrendőrség) és a KGB belügyi egységek részére kifejlesztett rendfenntartó, antiterrorista célú járműről van szó - amelynek még a gyalogsági géppuska-sorozattal szembeni védettsége sem garantált minden lőirányból.

Az ukrán békefenntartóknál szolgáló, azonos típusú BTR–80 jármű személyzettel együtt megsemmisült egy RPG-7 vállról indítható páncéltörő rakétagránát találata miatt, a repeszek a szó szoros értelmében szitává lyuggatták a felépítményt. (Az USA által szolgálatba állított új, kompozit páncélzatú MRAP járművek RPG-7 találattal szembeni sérthetetlenségét az Afganisztánban szolgáló magyar katonák a saját szemükkel látták.)

BTR–80 esetén a figyelők megfelelően védett menet közbeni elhelyezése golyóálló üvegezés hiányában nincs biztosítva, ami az MH iraki békefenntartó alakulatánál személyi veszteséghez, Nagy Richárd honvéd hősi halálához vezetett.

Az Index (elég bugyuta) Attraktor csapata készített film:

A Motortér adása: