Nos, a fenti kérdésre roppant nehéz válaszolni, és jelenleg nem is tudok, de ez egyfajta játék akart lenni a szavakkal és nem utolsó sorban egy "küldetés" meghatározása. Nemrég közzétettünk egy írást Bangha Bélától: Miből eredt Prohászka nagysága?. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy jó, de miből eredt Bangha Béla S.J. nagysága?
Így a kérdést inkább magamnak tettem fel és egy feladatnak szántam úgy magamnak, mint a kedves olvasónak. Ugyanis Bangha Bélát kutatni, az életművét feltárni roppant nehéznek bizonyul. Nehézkes, mert nem lehet kapni, újra nem nyomják a műveit, és kevesen ismerik. Amit lehet róla tudni: kőkemény katolikus (nem a mostani békepapság, elliberálisodott féle), jezsuita szerzetes, monarchista (királyságpárti) és ellenségei szerint még antiszemita is volt. 1910-es években vált ismertté, és alkotott a 30-as évek végéig. A google is szegényes ismeretekkel rendelkezik felőle.
Az antiszemita jelző tárgyalásával egyébként foglalkozott a Miles Christi egyik száma is, de az a cikk csak egy bizonyos szemszögből vizsgálta meg Bangha Bélát, és nem egészében.
Szóval, mint említettem nehéz hozzájutni a műveihez, többnyire csak antikváriumban lehet kapni, ha lehet... Nekem mégis sikerült egy szegedi antikvárium poros polcán megpillantani egy szakadt, 30-as évekbeli könyvét. Potom 800 FT-ért az enyém is lett, a címe: Róma lelke.
A könyv Rómáról szól, miért is olyan Róma amilyen, mi adja Róma lelkét? Erre a kérdésre próbál válaszolni a szerző, de nem csak ez áll a mű középpontjában.Történeteket is közöl Róma korából, és tárgyilagosan cáfolja meg az egyházellenesség alapjául szolgáló legendákat. Izgalmas olvasmány, igaz még csak a felénél járok, de annyira megfogott, hogy máris írásra késztetett. A könyvben egyébként ír Canterburyben, Velencében, Nápolyban, Konstaninápolyban szerzett élményeiről is. Nemcsak Rómával foglalkozik, de valahogyan ezek a történetek is szorosan fűződnek Rómához, és egy egységet alkot a mű, hiszen minden mondata római lelkülettel született, igazi, régi katolikus gondolkodással, Róma lelkével.
Ezek nem egyszerű útleírások, hanem tanítások. Történelmi, vallási és sok fajta tudást lehet belőlük begyűjteni. Értékes munka.
Bangha Béláról, a műveiről remélem, hogy fogok még sokat írni eme blogomban, és remélem, hogy akad olyan olvasó, aki szintén elmélyed a témában, vagy már elmélyedt és segít megválaszolni a kérdést: Miből eredt Bangha Béla S.J.nagysága?
Hozzászólások
Online hozzáférhető talán egyik legfontosabb és ma is aktuális műve, a Magyarország ujjáépítése és a kereszténység az alábbi címen:
http://mek.oszk.hu/05300/05387/05387.htm#1
TARTALOM
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
Magyarország katasztrófája
Katasztrófánk okai
Az újjáépítés
A liberális gondolat
Az egyén joga vagy a közjó kultusza?
Gazdasági élet és szabadrablás
A modern bankuralom
Modern nemzetgazdászok a bankuralom ellen
Bankvilág és közélet
A plutokrácia túltengése
A nagytőke és a világpolitika
Sajtó és liberalizmus
A liberalizmus és a szabadkőművesség
A liberalizmus és a zsidóság
A liberalizmus bukása
Jövőnk és a liberalizmus
A szocialista gondolat
Munkásmozgalom és szociáldemokrácia
A munkásmozgalom elfajulása
Szocializmus és spekuláció
A marxizmus belső valótlansága
A szocializmus törekvései a valóságban
A szociáldemokrácia kettős arca
Szociáldemokrácia és zsidóság
Kapcsolatok a vörös és az arany internacionálé között
A szociáldemokrácia kultúrellenessége
Erkölcs és szocializmus
Lesz-e okulás?
A munkásmozgalmak reformja
A keresztény nemzeti gondolat
Az állam élete és a kereszténység
A nemzeti eszme és a kereszténység
Egyház és állam
Miért siklott le a kereszténység a társadalmat irányító tényezők sorából?
A kereszténység és haladás
A kereszténység és a felekezeti kérdés
A keresztény Magyarország és a katholicizmus
A zsidókérdés
Tanulságok és okulások
Népfelvilágosítás
A falu népe
Demokrácia
Monarchia vagy köztársaság?
A születési előjogok
ÖSSZEFOGLALÁS
ELŐSZÓ
Az ország elveszett s az ország újra - élni akar.
Rengeteg akadály és ellenség az egyik oldalon, rengeteg jószándék és elszántság a másikon. De ahol a jószándék és az elszántság van, ugyanott - ez az érzésem - rengeteg a tájékozatlanság is és roppantul ritka a leszállás a problémák mélyéig. A rettenetes katasztrófákból tanultunk, de, úgy látszik, csak felszínesen; szenvedéseinkből ki akarunk lábalni, de nem keressük a bajok igazibb forrásait s a gyógyulás teljes és mélyreható eszközeit. Így az a veszély fenyeget, hogy nemzeti és keresztény ébredésünk múló és eredménytelen vergődés lesz csupán s az úgynevezett keresztény kurzus csakugyan csak - "kurzus" marad.
Az alábbi fejtegetések egy hazája sorsán aggódó lélek elmélkedéseinek s tanulmányainak eredményei, aki részben már a szovjeturalom idején, részben azóta állandóan azon a kérdésen tűnődik, miként lehetne honfitársainak legalább értékesebb részét a teljes és nagyarányú országmentés módszereinek megnyerni s kiragadni abból az optimizmusból vagy felületességből, amely némi felbuzdulással, néhány hazafias vagy antiszemita szólammal, küszöbalatti sejtések és érzések e feltörő eredőivel véli megmenthetni a sír szélére roskadt hazát.
A szerző előre sejtette, hogy az országrombolás egészséges reakciójaként nemzeti és keresztény felbuzdulás fog jelentkezni, de előre látta azt is, hogy ez az ébredés, hacsak határozott célpontok és biztos, világos, keresztény meggyőződések nem alakulnak ki a nemzet lelkében, felszínes és meddő marad, esetleg új bajokba, visszaesésekbe és - szégyenbe juttat bennünket. Ennek a veszélynek némi megelőzése végett írta meg könyvét.
Ezt a könyvet elejétől végig erős meggyőződés és hit fűti át. Előre sejtem, hogy sokan a szerző egyéniségét fogják olyannak tekinteni, mint akit világnézetében s okoskodásaiban szükségképp előítéletek vezetnek. Ezt a felfogást leghatározottabban vissza kell utasítanom. Nem azért vallom a kereszténységet minden egészséges nemzetépítő munka egyedül biztos alapjául, mert pap vagyok s a Jézus-társaság tagja, hanem inkább fordítva: azért vagyok szívvel-lélekkel az, aki és ami vagyok, mert a meggyőződéseim ide vezettek és ide vezetnek minden felkelő nappal újból és újból. Az elfogultság vádját azokra hárítom vissza, akik minden meggyőződést és nézetet szentnek és jogosultnak tartanak, csak azt nem, amely a divatos liberális doktrínákkal ellenkezni mer.
Célomat félig már azzal is elérem, ha sikerül honfitársaimat legalább gondolkozóba ejtenem. Nagyról: mindenről van szó s ha egészségesen tenni akarunk, mindenekelőtt nem szabad félnünk az elfogulatlan, komoly és őszinte gondolkozástól.
Budapest, 1920 tavaszán.
Bangha Béla S. J.