A Székelyhon portálnak Both József, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség osztályvezetője számolt be a vadállomány most zajló összeírásának, és az ezzel kapcsolatos megfigyeléseknek az eredményeiről. Mint a szakember elmondta, a zömében magyarok lakta Hargita megyében a hosszúra nyúlt tél miatt május 15-ig kellett kitolni a vadszámlálás határidejét, ezért most még csak a vadállatok életmódjával kapcsolatos megfigyelt jelenségek körvonalazódnak.

A terepmunka során azt tapasztalták, hogy egyre több medve tölti a telet is a dombvidéken, nem húzódnak már fel telelni a Hargita magas hegyeire. Ezek a medvék általában kidőlt fák gyökerei alatt készítenek búvóhelyet, barlangot, vagy ásnak maguknak kisebb kotorékot. Valószínűleg azért maradnak az alacsonyabban fekvő területeken, mert a kukoricásokban, gyümölcsösökben késő őszig találnak ennivalót.

A szakember arra figyelmeztetett, hogy a települések terjeszkedése, és a vadállatok életterének csökkenése miatt egyre elmosódottabbá válik a határvonal a civilizáció és a vadon között. A gazdák kukoricatermésének egy részét a vadak falják fel, és az is megtörténik, hogy saját kertjében támad meg valakit a medve, vagy valamely székelyföldi város területén marcangolnak szét egy őzet a kóbor kutyák.

Ennek a változásnak a része az is, hogy a gazdátlan ebeket viszont a farkasok falják fel. Both József magyarázata szerint a kóbor kutyák könnyű prédát jelentenek a farkasok számára. A szakember hozzátette, a farkasok kutyavadászata csak most vált jelenséggé, hiszen régen sokkal alacsonyabb volt a kóbor kutyák száma a térségben.

(greenfo, MTI )