A nemzeti jogvédők szerint visszaélésszerű jogalkalmazást tükröz, ahogy a gyülekezési jogukkal élő megemlékezőket beterelték a Markó utcába, ketrecek közé zárták őket, és önkényesen akadályozták őket a szabad elvonulásukban. Közel két óráig akadályozták az embereket a mozgásukban, ezzel megsértették a személyes szabadsághoz fűződő jogaikat – mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás, a jogvédő szervezet ügyvezetője. Kiemelte: a rendőrpalotától az Astoria felé tartó menet eltérítése, feltartóztatása jogszerűtlen volt, hiszen két bejelentett rendezvény közötti vonulás megengedett – ezt egy Budaházy György ügyében hozott 2004-es jogerős bírósági ítélet is alátámasztja.
A nemzeti jogvédők szerint az emberek sorozatos és többnyire teljességgel indokolatlan igazoltatása is a joggal való rendőri visszaélést példázza. A Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazása szerint „zaklatójellegű” igazoltatások további sajátossága volt, hogy arra kényszerítették az embereket: kamerába mondják a nevüket és személyes adataikat, pedig ezt korábban az adatvédelmi biztos is aggályosnak minősítette.

Emlékezetes, júniusban Szabó Máté akkori, ideiglenes adatvédelmi biztos megállapította: az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható ez a rendőri gyakorlat, ezért helyteleníti azt. Az ombudsman kiemelte: az igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés céljával. A vitatott kamerás igazoltatást egyébként tavaly szeptember óta alkalmazzák, és a kiadott ombudsmani állásfoglalásnak sem sikerült eltántorítania ettől a gyakorlattól a rendőri vezetést. Ehhez képest a rendőrség folyamatosan tagadja, hogy központi utasításra rögzítik videóra az igazoltatásokat, és szerintük erre csak egyes előállítottak esetén, éppen az ő érdekükben kerülhet sor. Az ombudsmani hivatalban tegnap arról tájékoztatták lapunkat: az idei október 23-val kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzájuk panasz.
A nemzeti jogvédők szerint az október 23-i nemzeti ünnep méltóságát sértette az indokolatlanul nagy rendőri készültség, és a szükségesnél sokkal több felfegyverzett egyenruhás fenyegetettség érzetet keltett a békés megemlékezőkben.

A Nemzeti Jogédő Szolgálat megfigyelő tevékenységet látott el 2008. október 23-án , így a jogsértő rendőri intézkedések döntő többségét személyesen is észleltük. Legsérelmesebbnek azt találjuk, hogy Déryné közből induló menetet meg kívánták akadályozni, illetve korlátozták abban, hogy időben elérhessen a másik bejelentett megemlékezés helyszínére az Astoriához. Ugyanis két bejelentett tüntetés helyszíne közötti vonulás nem bejelentés-köteles, erről több bírósági döntés is rendelkezésre áll. Többek között a Budaházy György ellen gyülekezési joggal visszaélés miatt 2003-ban indult ügy kapcsán a Budai Központi Kerületi Bíróság 10. Sz. XI. 692/2004/2 számon hozott megszüntető határozatot ezen indok alapján. (A határozat itt olvasható.) Az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás kampányában az ellenzők több gyűlést szerveztek egy napra és ezen bejelentett helyszínek között lovagolt nem bejelentett módon többedmagával Budaházy György. A megszüntető határozat indokolása azt emeli ki, hogy "a bíróság álláspontja szerint nem tartozik a gyülekezési jog hatálya alá az, ha valaki az egyik demonstrációról átvonul a másik rendezvényre, kivéve, ha a szervezők elve úgy hirdetik meg a rendezvényt, hogy annak része az egyik helyszínről a másik helyszínre való szervezett átvonulás. Az eljárás alá vont (Budaházy György) és három társa két, egymástól függetlenül megrendezett demonstráción kívántak részt venni. A poltikai életben előállhatnak olyan időszakok, amikor több, hasonló célú demonstrációt is tartnaak egy településen, és ilyenkor óhatatlanul előfordul, hogy lesznek olyan egyének, akik több rendezvényen kívánnak részt venni, az egyikről átvonulnak egy másikra (harmadikra). Az is előfordulhat, hogy több ember is hasonlóképpen kíván eljárni, így kisebb-nagyobb csoportokban mennek át egyik helyszníről a másikra, magukkal vívén a demonstráción használt, illetve használni kívánt transzparanest, egyéb eszközt, Az ilyen átvonulás a bírsóág álláspontja szerint nem tekinthető a gyülekezési jog hatálya alá tartozó felvonulásnak, tüntetésnek még akkor sem, ha egyszerre több ember mozog ugyanilyen céllal."

Álláspontunk szerint nem lehet kollektív bűnösként kezelni egy ilyen békés tömeget: ha valakik jogellenes tevékenységet tanúsítanak, vagy közbiztonságra veszélyes tárgyakat tartanak valószínűsíthetően maguknál, akkor az ő célzott kiemelésükre kellene sor kerüljön és nem szabadna megtörténjen az, hogy a teljes vonuló tömeg egészét vonják rendőri intézkedés alá biztonsági intézkedés címén, mert ez kirívó módon sérti az érintettek gyülekezési jogát, illetve a nemzeti ünnepünk méltóságát. Sérelmezzük továbbá azt a most már tömegessé vált jelenséget, amely szerint egy bejelentett tüntetés befejezését követően a helyszínt elhagyó személyeket (akikről külső jelek alapján vélelmezik, hogy részt vettek a tüntetésen zászló és egyéb tárgyak miatt) 1-2 km-es sugarú körben konkrét ok és cél nélkül igazoltatják, adatait felírják, anélkül, hogy erre bármilyen okot adtak volna az érintettek. Ezek az intézkedések zaklató és megfélemlítő jellegűek, alkalmasak arra, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy különböző tüntetéseken, megemlékezéseken részt vegyenek. Ilyen jelenség volt megfigyelhető 2008. szeptember 20-án a HVIM Hősök téri rendezvényét követően, illetve október 23-án is. A tüntetők Markó utcánál történt körbezárásáról értesülvén a helyszínre siettem jogvédő kollégáimmal és Nick Griffin úrral a Brit Nemzeti Párt elnökével, továbbá Roberto Fiore úrral, egy olasz európai parlamenti képviselővel, továbbá Morvai Krisztina jogvédővel. Ők mindannyian megfigyelőként csatlakoztak Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk megfigyelői csoportjához. Körbezárást követően az egyik alegység parancsnokot (egy bajuszos 50 év körüli alezredes) arra kértük, hogy mielőbb biztosítsa a lehetőségét annak, hogy a helyszín biztosítási parancsnokával beszélhessünk, tisztázhassuk a kialakult helyzetet, segíthessük a feszült szituáció konfliktusmentes feloldásában. Erre az alezredes úr többszöri kérésre ígéretet tett, az ígéret ellenére azonban nem jött létre a javasolt egyeztetés, sajnálatos módon. Meggyőződésünk, hogy az ilyen szituációban a jogvédőkkel való – rendőri intézkedés végrehajtását nem veszélyeztető – egyeztetés sokat segíthet abban, hogy megelőzhető legyen bármilyen közrendet, közbiztonságot fenyegető esemény eszkalálódása. Sajnos ebbe az irányba hatott Budaházy György előállítása is. Megítélésünk szerint 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri Református templom körüli, álláspontunk szerinti jogsértő rendőri intézkedések is elmaradhattak volna, ha és amennyiben az ottani parancsnokok meghallgatták volna jogvédő szervezetünk álláspontját és egyeztettek volna velünk. Szervezetünk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat útján minden jelentősebb tüntetés napján megfigyelői és ügyeleti tevékenységet végez annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek az állampolgári alapjogok sérülésével, csorbulásával járó események, illetve esetlegesen kialakuló konfliktushelyzetek lehetőleg optimális módon oldódjanak meg. Ennek érdekében szükségesnek érezzük azt, hogy a rendezvények biztosításában közreműködő rendvédelmi erők felelős parancsnokai ne zárkózzanak el az egyeztetés elől.

(Szent Korona Rádió)