Először is, kérek Önöktől egy rövid bemutatkozást!

Hegedűs István: Hegedűs István, 55 éves miskolci vállalkozó vagyok, három gyermek édesapja és nemsokára nagyapa is, ugyanis a közeljövőben két unokával gyarapszik a családom. 40 éve foglalkozom vendéglátással. A Sólyom Sörbáron kívül még egy éttermet és egy sörözőt vezetek Miskolcon.
Tóth Máté: Tóth Máté vagyok a Sólyom Sörbár üzletvezetője. Tagja vagyok a Nemzeti Őrseregnek, hadnagyi rangban és egyben a megyei szakaszparancsnok tisztségét is én töltöm be. Egységem a VI. Gróf Vécsey Károly szakasz. Az Őrseregnek ez a Borsod megyei alakulata. Emellett 20 éve vagyok férfi mesterfodrász és büszkélkedhetem katonai múlttal is: a Honvédségtől tiszthelyettesként szereltem le.

Mit lehet tudni a Sólyom Sörbárról?

H.I.: Az egész szórakozóhelyet nemzeti jelképekkel, Árpád-sávos és nemzeti színű lobogókkal illetve ősmagyar vezérek és történelmi címerek freskóival díszítettük, ezzel is kiemelve a hazafias jelleget. Magát az épületet négy részre osztottuk, egy pincére, egy zenei térre, egy fogadóra és egy kuriózumnak számító ősmagyar teremre. Mindegyikük külön emeleten helyezkedik el és mindegyik terem külön jelmondatot kapott, amelyek székely-magyar rovásírással lettek megörökítve. A legfelső szint érdekessége, hogy ezt szeretnénk rendezvények, baráti összejövetelek stb. megtartásának helyévé is tenni. Ezt az emeletet kifejezetten hagyományőrzés céljára szántuk, ezért kapott ez különleges díszítést, mert megtalálhatóak itt hős vezéreink képei illetve a legtöbb címer is ennek a teremnek a falait díszíti. A zenei szinten rockzenei koncerteket tervezünk, itt található egy motoros sarok is, de gondoltunk a város futballcsapatának szurkolóira is, ezért felkerült a DVTK címere. A pincét pedig azért tartottuk jó ötletnek, mert a városrész, ahol vagyunk, mégiscsak ismert a borászatról és számos borospince is található a környéken. Ezért gondoltuk úgy, hogy a vendégek, ha arra vágynak, a borospincében való szórakozást is élvezhessék nálunk.
T. M.: Önzetlen munkájukkal nagyon sokat segítettek nekünk a mesteremberek. A falakat díszítő festményeket például Nagy Attila grafikusművész készítette. Az asztalokon található terítők Szarka Krisztina mesterszabó munkái. Ezek hagyományos vászonterítők nemzetiszín szegéllyel. Szívesen látunk különböző ereklyéket, amit vendégeink hoznak majd, ebből egyfajta állandó kiállítást is tervezünk. Az első ilyen ereklyét a helyi taxisoktól kaptuk, ez egy 100 éves turulszobor, amit természetesen méltó helyre tettünk.Az első ereklye

Mikor és milyen módon merült fel Önökben egy ilyen jellegű hely megnyitásának lehetősége, melyek voltak a főbb motivációs tényezők?

H.I.: Egy jó fél évvel ezelőtt vetődött fel bennem az ötlet, hogy egy új stílusú vendéglátóhely létrehozásba fogjak. Egyfajta belső késztetést már régen éreztem, a konkrét elgondolást Tóth Máté vetette fel, akit egyik ismerősöm fodrászatában ismertem meg. Voltak közös ötleteink, és én úgy határoztam, megéri belekezdeni ebbe, mert ilyen jellegű szórakozóhely kevés található a városban és lenne sikere főleg a hazafias érzelműek körében. Számomra az egyik legfontosabb motivációs tényező a gazdasági helyzet volt. Három-négy "projektben" is gondolkodtam, de ez bizonyult a legéletképesebbnek. Szerencsére a tulajdonosokkal is sikerült megfelelő bérleti viszonyt kialakítani.
T.M.: Bennem már több éve érlelődött a gondolat, míg végül sikerült egy mecénást találni, aki jövőt látott benne. Az volt számomra a mozgatórugó, hogy itt Miskolcon a hasonló jellegű kocsmák, melyeket a nemzeti oldal képviselői látogattak, rendre bezártak. A másik részük pedig, ha nem is zárt be, de szélsőségesen liberális jelleget öltött és onnan emiatt szorultak ki a hazafiak.

Milyen céllal jött létre a Sólyom Sörbár?

H.I.: Máté hatására igyekeztünk egyfajta célirányú közönség igényeit kielégíteni. Olyan helyet szerettünk volna alkotni, amely teret ad az átszellemült gondolatok megvitatásának azoknak számára, akik nem átlagosak, nem nyárspolgárok, hanem elkötelezettek és él bennük a hazaszeretet. Elsősorban olyan embereknek szántuk, akiket a mai magyar társadalom megbélyegez, pontosan az elkötelezettségük vagy a tettrekészségük miatt. Példaként említeném a szurkolókat, nemzeti radikálisokat vagy a motorosokat. Nézzük csak meg, ha például egy motoros önmagához híven bemegy egy átlagos szórakozóhelyre, majdnem biztos lehet benne, hogy az emberek kinézik onnan. Ilyen eset nálunk biztosan nem fog előfordulni.
T.M.: Nem titkolt tény, hogy a Sörbár egyfajta hiánypótlás, főleg a nemzeti oldal felé. Otthonos hely, ahol szabadon lehet szórakozni, emellett egymásra találni, összegyűlni. Ennek szellemében hoztuk létre a legfelső szinten található klubhelyiséget, ahol zártkörű összejöveteleket lehet tartani bérleti díj nélkül.

Tudtak-e támogatókat szerezni a tervek megvalósításához vagy mindez saját erőből történt?

H.I.: A tervezettnél kevesebbet, de mégiscsak tudtunk valamennyi támogatást szerezni, elsősorban olyan cégektől, amelyeknek a termékeit forgalmazzuk. Az indulótőke nagyobb része saját. Ez azzal az előnnyel jár, hogy szabadabbak vagyunk, így nincs elkötelezettség senkivel szemben. Továbbá fontos azoknak a kisembereknek az önzetlen segítsége, akik így vagy úgy, de hozzájárultak ahhoz, hogy működhessünk. Érdemes megemlítenem, hogy sokan adtak valamilyen ereklyét, amivel besegítettek a dekorációhoz, ezzel is demonstrálva, hogy kik, milyen módon érzik jól magukat.
T.M.: Úgy vélem, hogy a legnagyobb segítséget egyértelműen az igazgató úr adta, de emellett az említett mesteremberek önzetlen munkája is nagyon nagy segítség volt.

Köztudott, hogy Miskolc erősen szocialista befolyás alatt áll; a városi önkormányzat hogyan állt a kezdeményezéshez?

H.I.: Mivel már 40 éve a szakmában vagyok, ismertek engem és szerencsére nem volt semmilyen probléma az engedélyek megadásával. Nem fűztek megjegyzést a döntéshez. Elsősorban gazdasági érveket hoztam föl magunk mellett.
T.M.: Szerencsére nem volt semmilyen probléma, mivel mindenben megfeleltünk a törvényi előírásoknak. Azzal, hogy a szórakozóhely milyen beállítottságot képvisel, tudtommal nem is foglalkoztak.

Ez a térség nem csak a vörös eszmékkel van még erősen fertőzve, de köztudottan egyes kisebbségi csoportokkal is baj van. Nem tartanak attól, hogy esetleg egyes szervezetek tiltakoznak a szórakozóhely ellen vagy esetleg egy demonstrációra is sor kerülhet?

H.I.: Mindenki találhat valami kifogásolhatót, de mi egyfajta demokratikus vendéglátást hozunk létre. Úgy is fogalmazhatok, hogy ez a hely demilitarizált zóna. A vendég személye szent és sérthetetlen, mert aki ide betér, megvásárol magának egy „talpalatnyi földet”. Természetesen a vendég beállítottságát mi tiszteletben tartjuk, de elvárjuk a tisztességes viselkedést. Nyíltan felvállaljuk a vendéglátás ilyen jellegű egyedi formáját és hazafias gondolkodásunkat nem más kárára fejezzük ki. Nem titkolt célunk, hogy a helyet ismeretterjesztésre, illetve vélemények ütköztetésére is használni fogjuk, de kihangsúlyoznám, mindezt addig, amíg megőrzi békés jellegét. A szórakozóhely nem oldalfüggő és mindenki számára nyitott.
T.M.: Hagyományőrzésre illetve a történelmi ismeretek bővítésére is szolgál a hely, ezt valamilyen klub jelleggel oldjuk majd meg, emiatt úgy gondolom, nem kell tartanunk semmilyen atrocitástól.

Milyen fogadtatásra várnak? Önök szerint lesz-e sikere a helynek?

H.I.: Én pozitívan és optimistán látom a jövőt. Csináltunk egyfajta piackutatást is, sok embert megkérdeztünk és minden ötödik ember úgy vélekedett, hogy szükség van egy ilyen helyre, amelyet ő is szívesen meglátogatna. Amit tudunk, kihozunk magunkból.
T.M.: Bízom benne, hogy mindenféle nemzeti szubkultúrát képviselő személyhez eljut majd a híre, hogy megnyitottunk. Én magam széles érdeklődésre számítok amiatt, hogy elég nagy történelmi távlatokat felkarol a hely szellemisége, az ősmagyarságtól egészen napjainkig.Vidám Hazafiak

További tervek? Mire számíthatnak majd az idelátogatók? Terveznek-e kulturális tevékenységet is beiktatni a repertoárba például előadások, vitaestek, koncertek?

H.I.: Mindenképp szeretnénk a kulturális vonalon is haladni. Teret engedünk például a népi, hazafias rendezvényeknek vagy a rockzenei koncerteknek is. Kifejezetten ezért hoztunk létre az egyik szinten egy kisebb koncerttermet. De szeretnénk más rendezvényeket is tartani, legyenek azok zártkörűek vagy nyíltak. Mint már említettem legyen ez a hely az ellentétek békés egyeztetésének a helyszíne. Azért hangsúlyozom ezt, mert véleményem szerint a szép szóból érteni kell, nem vezet jóra, ha az esetleges súrlódásokat erővel oldjuk meg. Meg kell ismerni a másik véleményét is, az ősi latin mondás is azt tartja, ismertessék meg a másik fél is. Ilyen okoknál fogva terveztünk egy diplomatikus helyszínt, de hazafiasságunkat is igyekeztünk kifejezni, mert nemzetünkért és fajunk fennmaradásáért élünk.
T.M.: Koncerteket havi rendszerességgel tervezünk, elsősorban a nemzeti rock irányvonalát követve. Természetesen előadások, kulturális rendezvények is szeretnénk tartani nemzeti-hagyományőrző szervezetek, csoportok részvételével.Hagyományőrző terem

Miért a sólyomról nevezték el a helyet? Van ennek szimbolikus jelentősége?

H.I.: Sok név merült fel, de elég sok már foglalt is volt. Mindenképp jellegzetes nevet akartunk adni több okból is. Mivel az üzlet a hegy oldalában helyezkedik el, olyan ötletek is felmerültek, mint Farkasodú, Farkasverem stb. A név megválasztásával mindenképp hazafias nézeteinket akartuk kifejezni, de azért a semlegességünket is meg akartuk tartani illetve szerettük volna, ha egyfajta karakterességet is kifejez. Ezért esett a választás a sólyomra. Úgy gondolom, hogy a kerecsensólyom itt Észak-Magyarországon, a hegy oldalában is jól érezné magát. A Sólyom név szimbolikus tartalommal is bír, hiszen így utaltunk a Turulra, és ami lényeges, hogy kifejezi azt amit akartunk, annak tisztaságával, határozottságával.
T.M.: A sólyom szimbolikájával egyértelműen a Turulra utaltunk. Úgy gondolom, hogy a kerecsensólyom az ősmagyarok szent állata és a hagyományőrzés jelképe. Amit a Turul személyesít meg, azt képviseljük mi is.

(flagellumdei - Szent Korona Rádió)