Augusztus 20-a: villámtüntetés a Szent Koronáért (lezárva + képek, videó)

Augusztus 20-án államalapító szent királyunkra emlékezünk, ám ez a nap az idei évben botrányosnak ígérkezik.
A Szent Korona stilizált képe:A Szent Korona stilizált képe: nem lehet kitiltani a tisztavatásról.

Alig vette kezdetét Szent István királyunk ünnepe, a tudósítóinkat máris igazoltatták, amint a tisztavatásra igyekeztek, de nem ez az első botrány, ami a rendezvényt kíséri. Tekintse meg képgalériánkat.

Videó
HeMK készített egy kiváló és összefoglaló videót a villámcsődületünkről. Ajánljuk mindenki figyelmébe! Megtekinthető ITT (Katt!)

Kis rádiós adalék

Augusztus 20-án nem szoktunk Kívánságműsort tartani, de idén kivételt teszünk, hiszen pont a mai napon mutatkozik be a hírszerkesztésben már bizonyított fiatal - és bár a mikrofonon keresztül annyira nem látszik, de szép - rádiós leányzó (Ági).

Úgyhogy a nemi arányokon kicsit javítva, a mai első műsorával bemutatkozik, aztán valószínűleg marad is a műsorvezetőink között.

Fogadja mindenki sok szeretettel, az esetleges kezdeti nehézségei ellenére is, vagy éppen azért!

A szokásos Katona Dolog friss adása után, 22:00-tól pedig az István, a király rockopera lesz hallható, megszakítás nélkül.

11:10 - Végetért a tisztavatás. A flashmobot alkotó fiatalok a két transzparenssel odaálltak, ahol a tisztek családjai elhagyták a kordonkerítést. Közülük sokan helyeseltek a Szent Korona stilizált mását látva és szívesen fogadták a szórólapot is. Persze a civil ruhás rendőrök szokásos kitüntetett figyelmében volt része a rádiósoknak. Bár a tisztavatást többségében a Honvédség biztosította, azért rendőr is volt szép számmal.

Gonda László és csapataGonda László és csapata10:40 - Gonda Lászlóék is kivitték a Szent Korona képét a tisztavatásra. Nekik és a rádió transzparenseinek köszönhetően a tisztek jelképesen a Szent Korona jelenlétében tehették le esküjüket. Újabb kis győzelem a nemzetáruló politikai eliten.

10:15 - A honvéd hadnagyok letették esküjüket, jelképesen a Szent Korona jelenlétében, a kifeszített transzparenseknek köszönhetően. Most a rendőrtisztek eskütétele folyik.

10:10 - Felvonultak a történelmi lobogók. A kordon kívül állnak a flashmobosok, két transzparenst feszítettek a színpad két oldalára, amiken a Szent Korona van. Sajnos a kordonon belülre, csak családtagok mehetnek meghívóval, elégtételt jelent viszont, hogy a színpad pont szemben van a tisztavatásra felállt politikusokkal, így figyelmeztetve vannak: a Szent Korona jelenléte nélkül nem lehet a magyar nemzet tisztjeit avatni.
Csendélet rendőrrelCsendélet rendőrrel
10:00 - Ebben az esztendőben 108 főt avatnak. Van ott valaki, aki a Szent Koronáról tart egy képet. A rádió néhány műsorvezetője és a hallgatók flashmobbal készültek a tisztavatásra. Mindenkin Szent Korona Rádiós póló van, a transzparensen, amit magasra tartanak a Szent Korona van.

Igazoltatják a flashmobra igyekvőketIgazoltatják a flashmobra igyekvőket9:30 - Tudósítóinkat igazoltatják a Városligetnél. Nagy a rendőri készültség.

A mai napon 10-11-ig tart a tisztavatás. Ahol a Magyar Honvédség új tisztjei tesznek esküt. Eddig mindig a Szent Korona jelenlétében tették ezt, ám a MaSzoP nemzetellenességének köszönhetően, a Szent Korona ezúttal nem lesz jelen a tisztavatáson. Így a tisztjeink az 1949-es kommunista alkotmányra esküsznek fel.

A következő szöveggel ellátot szórólapot osztogatták a Szent Korona Rádiós pólóba öltözött munkatársak és hallgatók, azért, hogy mindenki számára világos legyen, miért kell a Szent Korona jelenlétében végezni a tisztavatást:

Miért nem a köztársaság?

A Szent Koronára tett eskü a magyar nemzet ezer éves államiságával, múltjával, hagyományával mutat folyamatosságot, nem az elmúlt 60 év politikai laboratóriumával. A történeti alkotmány és a Szent Korona egymással mindig összefüggő egész volt, amely a nemzet szuverenitását fejezi ki. A Szent Koronára tett eskü olyan ősökkel mutat folytonosságot, akik ezért a nemzetért éltek, boldogulását, fennmaradását segítették elő. Ez a magyar nemzet igaz hagyománya és nem 1949, a kommunista diktatúra által a magyar nemzetre kényszerített, sztálini alkotmány, mai republikánus változata. A Szent Korona valóban a miénk, kapcsolatunk a múltunkkal és reménységünk a jövőnkben is.

A jelenlegi köztársaság alkotmánya az 1949. évi XX. törvény módosított változata, a „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében” jött létre és bevallottan az „új Alkotmány elfogadásáig van” csak érvényben. Az „új Alkotmány” azonban éppen most 19 éve nem valósult még meg, nem hozták ezt létre, ezzel nem teremtették meg a jogfolytonosságot sem, tehát a Magyar Köztársaság egy, a jogfolytonosságot nélkülöző állapotban képes csak létezni jelenleg is. A jelenlegi alkotmány egy paragrafus, egyetlen nagyobb törvénycikkely, egyszeri néhány hónapos „alkotmányozási folyamat” terméke, amelyet azóta is folyamatosan toldoznak az alkotmánybíráink és a parlament is. Magyarország olyan, amilyen az alkotmánya és amilyen maga is a magyar nép most 2008-ban; rossz gyökerekből táplálkozik, vagy még inkább gyökerét veszített. A republikánus alkotmányunk nem végleges, a kiegészítések ilyen rendszere a történelmi organikusságot, a jogfolytonosság helyreállítását szándékosan mellőzi. A (nép)köztársasági alkotmány ideiglenes egyszerre rossz és reményteli is lehet. Rossz, mert egy alkotmány ne legyen majdnem két évtizeden keresztül ideiglenes, rossz azért is, mert úgy ideiglenes, hogy egy erőszakos, forradalmi módon szakította meg a magyar történeti alkotmány jogfolytonosságát még 1949-ben. Reménykeltő azért egy kicsit, mert az ideiglenessége lehetővé tenné, hogy a végleges alkotmánnyal a magyarság az eredetihez, a történeti alkotmányhoz kíván visszatérni, és amíg ez nem történik meg, addig az ideiglenest átalakítja, hozzáigazítja az eredetihez, ha kell ideiglenes intézményekkel és megfelelő alkotmányjogi műhely munkával és törvénykezésekkel.

A magyar történeti alkotmányunk olyan, a magyarság szerves fejlődése során kialakult joganyag, amely Magyarországnak a Szentkorona-tanban gyökerező minden törvényét felöleli, ezt elvetni egy másik, ezt teljesen mellőző alkotmánnyal, a múltunkkal való teljes szakítást eredményezi a mindenkori politikai elit számára és a magyarságnak is. A történeti magyar alkotmány nem anakronizmus, nem egy közjogi kövület, ellenkezőleg, minden korban meg tudták feleltetni társadalmi-gazdasági változások igazoltan követendő kritériumainak. Ennek a visszaállítása nem politikai futóbolondok hagymázos epeköpködése tehát, hanem olyan történelmi jelentőségű politikai tett és erkölcsi felelősség is, amely a mindenkori hatalmi elit, az ország vezetőinek a kötelessége, melyet (szándékosan?) elmulasztottak, hiszen a mostani közjogi-politikai berendezkedés a hatalmukat szolgálja.

(Szent Korona Rádió)

Szégyen: Nem lesz Trianon-emléknap

Elutasítottak június 4. emléknappá nyilvánítását.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) keddi ülésén ismét elutasította azt a népszavazási kezdeményezést, amelyet azzal a céllal nyújtott be egy magánszemély, hogy június 4-ét Trianon-emléknappá nyilvánítsák.

A kicsit sem elfogult OVB három támogató és szégyenletesen hat elutasító szavazattal tagadta meg a kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését, amelyen az áll: "Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a trianoni békeszerződés évfordulója Trianon-emléknappá nyilvánítása céljából?"

A bizottság szerint a kérdés nemzetközi szerződéseket érint, így tiltott tárgykörbe tartozik, holott egy emléknap önmagában még nem tartalmaz semmiféle revíziós követelést. A szerződések mellett viszont közel ötmillió gúnyhatáron kívülre kényszerült életét és szívét is érintené az emlékezés, nem is beszélve arról, hogy a magyar történelem fekete napjának fontossága nem törvényhez kötött, még csak nem is morális kérdés, hanem kötelesség.

A testület tavaly augusztusban arra hivatkozva hozta korábbi, elutasító határozatát, hogy a kérdésben az eredményes népszavazás olyan törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, amely az Alkotmányban rögzített állami kötelezettségvállalás relativizálását jelentené, a törvényi szintű szabályozás burkolt alkotmánymódosítást eredményezne. A Holocaust-emléknap szükségességét nem kérdőjelezte meg annak idején senki, pedig ott valóban törvénymódosítás született, hiszen minden iskolában kötelezővé tették.

(MTI nyomán Szent Korona Rádió)

Délvidéken a megtorlás áldozataira emlékeztek

A Temerini magyarság a Nyugati nagytemetőnél emlékezett meg a II. Világháború végén történt vérengzések áldozataira.

A temerini magyarság a Nyugati nagytemetőben rótta le kegyeletét az 1944 őszén kivégzett ártatlan magyar áldozatok előtt.

A II. világháború végén történt vérengzéseket követően a Vajdaságban először itt, ebben a temetőben emlékeztek meg nyilvánosan a mártírokról, ahol több mint kétszázötven magyar veszett el a Josip Broz Tito nevével fémjelzett katonai közigazgatás időszakában. 1990 óta immár tizenkilencedik alkalommal koszorúztak a helybéliek. Akkor alig néhányan jöttek össze a kápolna közelében található legnagyobb tömegsírnál, most több százan. Koszorúztak a magyar pártok és tizenegynéhány magyar civil szervezet képviselői. A mészárlás után hatvannégy évnek kellett elmúlnia ahhoz, hogy Temerinben magyar polgármester tartson beszédet a nagykeresztnél.

(vajdasag.ma)

Együtt emlékeztek a történelmi egyházak az 56-os hősökre

Közös imával emlékeztek az '56-os áldozatokról Székesfehérváron.

Közös imával emlékeztek a történelmi egyházak vezetői az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire és mártírjaira a Székesegyház oldalánál elhelyezett emléktáblánál.

Spányi Antal megyéspüspök imájában megköszönte, hogy az áldozatok megtartották emberségüket, becsületüket, és azt kérte Istentől, hogy a mai magyar társadalom találja meg azt az erkölcsi tisztaságot, amit a mártírok képviseltek. Van remény a megújulásra, ha 52 év után is a szívünkbe tudjuk fogadni őket. Somogyi László református lelkész Isten ellen elkövetett vétkeink miatt kért bocsánatot, hogy ne egy egész nép szenvedése árán jöjjünk rá, lássuk be mit tettünk. Őszintén és bölcsen kell levonni a tanulságokat, mert hazugsággal csak légvárakat építünk. Szarka István evangélikus esperes szeretetet, békét és igazságosságot kért a földre. Szeretet és időt arra, hogy a feldolgozzuk a múltat és megbocsássunk mindenért.

Az ünnepségen beszédet mondott Szikora József, a Katolikus Rádió főszerkesztője, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke. A megemlékezés koszorúit helyezték el az emléktáblánál a város és megye vezetői: Warwasovszky Tihamér polgármester, Balogh Ibolya a megyei közgyűlés elnöke, Simon László rendőrezredes, Benkő Tibor vezérőrnagy és számos civil szervezet.

Az ünnepségen, amelyet Ugrits Tamás irodaigazgató vezetett, közreműködött a Ciszterci Szent István Gimnázium kamarakórusa, Horváth Csenge a gimnázium tanulója szavalatával, valamint Bobory Zoltán igazgató előadásával.

(Magyar Kurír)

"Ahol a korona, ott van Magyarország"

Október 22-én Pécsett a HVIM, Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda rendezésében emlékeznek 1956-ra a nemzeti erők.

Pécsett október 22-én eddig nem tapasztalt Nemzeti összefogás látható majd. A HVIM, a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Gárda rendezésében. A megemlékezés mottója is hűen tükrözi a nemzeti elkötelezettséget: "Ahol a korona, ott van Magyarország" - Révay Péter koronaőr, 1613.

Pécsett a nemzeti erők 1956. október 23-ra egy nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek. 11 szervezet képviselteti magát a megemlékezésen, ami eddig a Mediterrán Moszkvaként is emlegetett városban eddig egyedülálló.

A szervezetek között jelen van a Jobbik és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, azonban sok civil szervezet és mozgalom is jelen lesz: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Nemzeti Erők Mozgalma, a Nemzeti Keresztény Szövetség, a Nádor Szövetség, a Rendszerváltó Fórum, és a Magyar Gárda Mecseki Láthatatlanok Szakasza, akik nevüket a Mecsekben harcoló hős szabadságharcosokról kapták.

A rendezvény 15 órától egy szentmisével kezdődik a pécsi Székesegyházban ahol a Szent Korona Lovagrendnek köszönhetően a Szent Korona hiteles mása is ott lesz.
A korona ezután ünnepélyesen a Széchenyi téren lesz majd felállítva ahol mindenki leróhatja tiszteletét nagysága előtt.
A Széchenyi téren Csajághy György zenetanár és tárogatóművész játszik.

Minden kedves megemlékezőt szertetettel várnak a szervezők egy Pécsett még nem látott összefogásra!


(Arvisura - Szent Korona Rádió)

A jászok ünnepnapja

A jászok ünnepnapja május 6-a, a „redemptio” – Mária Terézia által 1745. május 6-án aláírt okirat – emlékére, amelyben a jászok és a kunok visszanyerték a függetlenségüket.

A két, kaukázusi őshazából elszármazott, rokon népcsoport ekkor visszavásárolta a Hármas-kerületet (Jászság, Nagykunság, Kiskunság), amelyet 1702-ben I. Lipót Habsburg-császár zálogba adott a Német Lovagrendnek. Az alánoktól származtatott jászok (oszétok) több hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe, magukkal hozva máig őrzött sajátos kultúrájukat. Legnagyobb tömegüket a tatárok űzték el a kaukázusi őshazából: „Jöttünk Napkeletről, sorsunk csillaga után / Bővizű országba hozott lovunk, gulyánk. / Hoztuk az otthonunk, mi szekérre fért mindent / Táncot, dalt, nyelvet és egy gyermek-Istent.” (Jász Himnusz) Eredetmondánk, amelyben Hunor és Magor „elrabolja” (feleségül veszi) Dula alán fejedelem lányait, elmeséli, hogyan kerültek a hunok és a magyarok rokonságba az alánokkal. Róluk Ammianus Marcellinus a IV. században ezt írta: „A fiatalság hamar megtanul lovagolni. Nem illő gyalog járni, mindnyájan kitűnő lovasok. Szinte minden alán szép, hajuk szőkés, termetük szigorú; fegyverük könnyű, mozgékonyak, hasonlók mindenben a hunokhoz, de erkölcsük és életmódjuk puhább. Nincs templomuk, szentélyük, földbe szúrt kard előtt borulnak le. Nincs fogalmuk a rabságról; valamennyien egyenrangúak származásuk szerint, de vezérnek azt választják, aki hosszú időn át kitűnt a harcban.” Rájuk emlékeznek minden évben a jászok napján.

(szabad föld)

A HVIM idén is megemlékezett Kőszegen (+képek)

 A HVIM elnöke mond beszédet.Zagyva György Gyula: A HVIM elnöke mond beszédet.1945. március 29-én elhagyta a Szent Korona az országot, s a legutolsó magyarországi őrzőhelyénél, Kőszegen minden évben megtartja megemlékezését (egyedüliként) a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Az idén is nagy érdeklődésre számottartó megemlékezésen Lukács Vera és Zagyva György Gyula, a HVIM elnöke emlékezett meg.

A HVIM-en kívül egy kopott emléktábla őrzi a Szent Korona emlékétA HVIM-en kívül egy kopott emléktábla őrzi a Szent Korona emlékétLukács Vera a Vasi HVIM megemlékező beszédét olvasta fel.
A szép számmal megjelent vasi hazafiak előtt Zagyva György Gyula kifejtette, hogy a Szent Korona erejét tudatosan próbálják az illegetim, hatalmon lévő erők tagadni, és nem véletlenül nem tanul a magyar ifjúság a Szent Koronáról és a Szent Korona-tanról. A HVIM elnöke szerint jól jelzi az igazi rendszerváltozás meg nem történtét, hogy a Magyar Tudományos Akadémia sem foglalkozik a magyar államiság legalább 1000 éves jelképével, magával a Szent Koronával. Zagyva a mai kibontakozó eredeti Magyarország intézményrendszerének a felépülését, és a nemzeti eszmék újraszülétésének folyamatát is a Szent Korona erejének tulajdonítja. Kifejtette beszédében, hogy a Szent Koronából meríthet minden magyar erőt és kapaszkodót a harchoz.
 A Szent Koronát ebben a bunkerben őrizték.Fejet hajtanak: A Szent Koronát ebben a bunkerben őrizték.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsága Mozgalom elhelyezte koszorúit a Szent Koronát őrző bunker bejáratánál, majd a bunker bejáratától a megemlékezők felsétáltak a Kálvárián lévő, 30-as években épült Trianon emlékkereszthez, aminek a tövében gyertyákat gyújtottak. A keresztet a kommunisták ledöntették, de a 90-es évek enyhülése után visszaállították, igaz még a mai napig látszik a ruszki golyók által okozott gyalázat. Az emlékkereszt tövében tábla áll a méltatlanul elfeledett Nagy Miklós emlékére, aki Kőszeg polgármestereként tevénykedett a második világháború alatt. 1946-ban - hasonlóan vitéz Szombathelyi Ferenchez -, Délvidéken a rácok karóbahúzták magyarsága miatt.

A megemlékezést nemzetirock-est követte: a Titkolt Ellenállás és a Romantikus Erőszak fergetes koncertet adott a szombathelyi Haladás Művelődési központban.

(Szent Korona Rádió)

A kommunizmus áldozataira emlékeztek Székesfehérváron

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a hagyományokhoz híven együtt emlékezett a HVIM és a Jobbik Székesfehérváron.

Gál Péter Pál, a Jobbik székesfehérvári elnöke beszédében a mai magyar társadalmat is a kommunizmus áldozatának nevezte. Egy ÁVO által megkínzott mártír emlékirataiból olvasott fel Simándy Péter, a Magyar Állami Operaház előadóművésze. Tőle Kónyi-Kiss Domonkos, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnökségi tagja vette át a mikrofont, aki kemény hangvételű beszédében arra emlékeztetett, hogy bár az egykori mészárosok, ügynökök és besúgók, egyszóval a sátáni bolsevik rendszer szekértolói még ma is büntetlenül köztünk élnek, a normális gondolkodású fiatalság ugrásra készen várja a pillanatot, mikor bosszút állhat nagyapái hóhérain. Figyelmeztette a politikai élőholtként a nyakunkon élősködő helyi vörösöket, hogy barátai szeméből azt olvassa ki, ez a bosszú nem várat sokáig magára.

A megemlékezésen kb. 100 ember jelent meg, közülük a koszorúzás után többen is mécsest gyújtottak az emlékműnél. A rendezvényen jelen volt a Magyar Gárda Fejér megyei alakulata is. Egy részeg közbekiabálásán kívül semmi nem zavarta meg a rendezvény méltóságos lefolyását.

(Szent Korona Rádió)

Becsület napi megemlékezés a Hősök terén (+képek)

Február 9-én idén is megrendezésre került a Becsület napi megemlékezés. 1997 óta több országból érkeznek fiatalok és emlékeznek meg a magyar és német katonák a Vörös Hadsereg által körülzárt Budai Várból való kitöréséről.

A rendezvényen nagyjából 1500-1800 fő vett részt és szép számmal voltak nézők is. Rádiókban hallhattuk, hogy „több, mint ezer ember”. Így is van. A 10.000 is több, mint ezer.
Ellentüntetőkről is adott hírt pár rádióadó és internetes hírportál. Valóban voltak. Nagyjából 5 részeg jött oda ordibálva, akiket a rendőrök rögtön meg is állítottak. Igazoltatás után távolabb vezették őket.
Állítólag a múzeum lépcsőjénél voltak tiltakozók, de olyan nagy hangsúlyt kapott a tiltakozásuk, hogy fel sem tűnt nagyon senkinek. Utólag a megemlékezőknek is úgy mesélték, mert a tér közepén nem is hallottak/láttak ezekből semmit. Nem is láthattak! Ugyanis a rendezvény ahogy a múlt években is szigorúan katonai jellegű volt. Az emberek dobszóra, 3 oszlopos sorokban vonultak a térre. A résztvevők közt megtalálható volt, a 10 év alatti korosztály is ugyanúgy, ahogy a nyugdíjas korosztály is képviselte magát, mint ahogy ez a képeinken is látszik.
Rendőrök is szép számmal voltak, a közeli korcsolya pálya előtt dicsekedtek fejlett jármű parkjukkal. Intézkedés nem történt, leszámítva a pár részeg tarajost. Ők az index leírása szerint anarchista punk fiatalok voltak.

Tekintse meg képgalériánkat ITT.

(Attila, Szent Korona Rádió)

Megemlékezés vitéz nagybányai Horthy Miklós Budapestre történő bevonulására (új megemlékezésekkel frissítve)

2007.november 16-án , Kenderesen megemlékezés 15:00-tól a Főméltóságú Úr családi nyughelyénél. A Nemzeti Őrsereg megemlékezése november 16-án és 17-én Debrecenben, Kenderesen, Egerben és Kisvárdán.
Alább Világhy József szavai és a megemlékezések részletes programja.

Világhy József:
1919. november 16. a Magyar Nemzet feltámadásának napja. Halálra itéltettünk, koncra éhes fegyveres hadak taposták Hazánk szent földjét. Cseh légiók a Felvidéket, szerb katonák a Délvidéket, még Pécs városát is megszállták, a Román fegyveres rabló-hordák még a Fővárosunkat is megszállták és kirabolták. Mindez a győzelem mámorában tobzódó Nyugati Hatalmak tudtával és támogatásával történt. Mindezt megfejelte belső ellenségeink orvgyilkos, nemzetünk reményét és lehetőségét elemésztő tevékenysége. Már csak Isten segíthet rajtunk, így fohászkodtak az igaz magyarok. Akkor még nem tudtuk, hogy Istenünk gondoskodott rólunk. Ötven évvel a Nemzeti Tragédia előtt az Ő akaratából született Kenderesen, egy hű magyar családban egy fiú gyermek. Isten úgy vezérelte életútját, hogy ötven éves korára, amikor kellet, egy kipróbált, katonai és vezetői tudással rendelkezve várta Isten parancsát. Várta, lelkébe fogadta, és haláláig szolgálta.
Ha nem így történt volna, ha nem lett volna egy Horthy Miklósunk, nem tudtunk volna kikelni a sírgödörből, talpra állni, fejünket felemelve egyenes derékkal sorba állni. Még rengeteg történelmi tényt le kellene írnom, amire így nincs mód, de majd 16-án Kenderesen ennél többet is elmondunk.
A fenti gondolatok talán igazolják, hogy miért nem a Gellért téren emlékezünk, hanem Kenderesen, a Kormányzó Ur Hazai földben nyugvó porai előtt. Szent emlékét felidézve, előtte fejet hajtva megfogadhatjuk, hogy példáját követve, minden nap keresve mit kell cselekednünk, holtunkig szolgáljuk Hazánkat, és nemzetünket.
" SZÁND MEG ISTEN A MAGYART, KIT VÉSZEK HÁNYÁNAK "
Világhy József. A Horthy Miklós Történelmi Társaság alapító elnöke

Program:
- A Magyar Himnusz és a Székely Himnusz eléneklése
- Bogdán Péter úrnak Kenderes város polgármesterének megnyitója
- Isten áldja meg a magyart dal a Pálfai Népdalkör előadásában
- Patrubány Miklós úrnak a Magyarok Világszövetségének elnökének ünnepi beszéde
- Boldogasszony anyánk dal a Pálfai Népdalkör előadásában
- Világhy József úrnak a Horthy Miklós Történelmi Társaság elnökének megemlékezése
- A dunaújvárosi Nemzeti Polgári Kör irodalmi előadása
- Visy Imre úrnak a Trianon Társaság ügyvezető elnökének beszéde
- Halló magyar című dal Pálfai Népdalkör előadásában
- Lokodi Ferenc úrnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnökének beszéde
- Uram áldd meg dal a Pálfai Népdalkör előadásában
- Vona Gábor úrnak a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének beszéde
- A Szózat eléneklése
- Az ünnepség után a résztvevők a megemlékezés és tisztelet koszorúit és virágait helyezhetik el Horthy Miklós nyughelye előtt

A Nemzeti Őrsereg megemlékezése
1919. november 16.-án Vitéz Nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy, az akkor mintegy 30 ezer főnyi Nemzeti Hadsereg fővezére serege élén, fehér lovon ülve bevonult Budapestre - ennek emlékére tiszteletünket adjuk felvonulások és beszédek keretei között:
16-án, pénteken:
- Debrecenben 10 órás kezdettel
- Kenderesen 14.30-as perces kezdettel
17-én, szombaton:
- Egerben a Dobó-téren 10 órás kezdettel
- Kisvárdán 17 órás kezdettel.
Szeretettel várunk mindenkit rendezvényeinkre!

(Szent Korona Rádió)

Tartalom átvétel

Támogassa Ön is a tiszta magyar hangot!

Magyar Sziget 2008 - Letöltések, blogok

Jelenleg a rádióban

Radics Béla emlékóra (ismétlés)

2:00–3:00
A Radics Béla emlékóra lehetőségéhez képest megpróbál átfogó képet adni a '60-as, '70-es, '80-as évek rockzenéjéről. Természetesen zenével illusztrálva ezeket a korszakokat. Nagyon sok együttes dalát csak koncertfelvételről lehet meghallgatni, mert az akkori hatalom nem adott nekik lehetőséget. "Majd akkor lesz lemezetek, ha vesztek a vasboltból " - hirdette a hatalom jeltelen képviselője. Tekintse meg a műsor adatlapját!
('60-as, '70-es, '80-as évek magyar rockzenéje)
Most hallható:
Radics Béla Emlékóra - MV: HeMK

Következik Mai műsorok | Heti műsorújság

Magyar Lelátó (ismétlés)

3:00–3:45

<<<Zene>>>

3:45–7:00

Hozzászólások

Belépés

Szavazás

Skype

My status

Szent Korona Rádió hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!