A templomtorony lángokban Három cigány purdé szándékosan felgyújtotta június 11-én a négyszázötven éves besztercei evangélikus templom fatornyát. A cigányok lopni mentek a templomba, közben felgyújtották a négyszázötven éves tornyot.
Az erdélyi magyar média is hazudik
Amint azt egy kedves hozzászóló jelezte, az Erdély Ma hírportálon utcagyerekeknek nevezik a putrilakókat és tettüket megpróbálják úgy beállítani, mintha véletlenül gyújtották volna fel a tornyot.
Sajnos a hírről továbbra is nagyon szűkszavúan számol be az erdélyi magyar sajtó és a legtöbb hírportálon meg sem említik, hogy cigány purdékról van szó.
Az egyik legdurvább csúsztatás, az impulzus.ro nevenincs oldalon: "Három gyerek gyújtotte fel a műemlék-templomot" (igen, így, helyesírási hibával) A cikkben azt írják: "A kiskorúak bár csínynek szánták a tüzet, annak mégis tragikus következményei lettek."
Szomorú, hogy félelem vagy megfelelési kényszer miatt az erdélyi magyar sajtó ekkora csúsztatásokra, magyarán hazugságokra képes.
Három cigány purdé gyújtotta fel a besztercei templomot
Ennyi maradt a toronyból a tűz utánIoan Bodescu, megyei rendőrparancsnok pénteken sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a besztercei tűzvészért három putrilakó felelős. A purdékat csütörtök este azonosították, majd behívatták őket szüleikkel együtt a rendőrségre. A cigányok beismerték tettüket.
A három cigány család a központ közelében lakik és színesfémlopásból élnek.
A három purdé múlt hét kedden, június 10-én, a javítóállványra felmászva jutott be először a templomba, hogy megnézzék mit lehet onnan ellopni. Június 11-én visszatértek a helyszínre, hogy begyűjtsék a kiszemelt tárgyakat. a 12 éves purdé őrködött mialatt a 13 és 15 éves ismét bemászott a templomba lopni. Állítólag időközben meggondolták magukat a lopást illetően, ami elég hihetetlenül hangzik, hiszen megtervezték, készültek rá. Talán túl nehéznek bizonyult a lopnivaló számukra, mert arra semmi esély, hogy esetleg a megszólaló lelkiismeretük akadályozta volna meg őket abban, hogy szent helyről, egy templomból lopjanak.
A Szabadság tájékoztatása szerint a purdék kifele jövet egy öngyújtóval játszadoztak és véletlenül felgyújtottak egy műanyag fóliát. A Szabadság nagyon amatőr módon próbálja enyhíteni a purdék tettét. Az nem csoda, hogy öngyújtó volt a pisiseknél, hiszen tudjuk, hogy már nyolc évesen is dohányoznak, azonban az eléggé hihetetlenül hangzik, hogy az öngyújtóval való "játszadozás" közben "véletlenül" gyújtották fel a fóliát.
Szintén a napilap állítása szerint a purdék megpróbálták eloltani a tüzet a hajléktalanok ágyaival.
No, azért ennyire nem kéne tettetni a naivitást...vagy inkább nem kéne ennyire védeni a cigányokat. Ha valaki egy égő tűzre ágyat dob (a hajléktalanok ágyai valószínűleg matracok lehettek), az nem eloltani akarja a tüzet, hanem még jobban felszítani.
Miután megrakták a tüzet a matracokkal, természetesen felvették a nyúlcipőt és elszaladtak a helyszínről. A tűz ezek után rohamos sebességgel terjedt át a fenyőfa állványzatra és a fatoronyra.
Mivel a purdék kiskorúak, a felelőség a szüleiket terheli. A rendőrparancsnok elmondta még, hogy "a kiskorú bűnözők most követtek el először bűncselekményt". Elképesztő, hogy a Szabadság mennyire próbálja enyhíteni ezt a vérlázító esetet. A cigány purdék valószínűleg megúszták eddig, hogy nem kapták el őket, de ha nyilvánvalóan színesfémlopásból élnek, akkor hogyhogy nem követtek el eddig bűncselekményt? Jellemző a média álságos voltára, hogy a rendőrparancsnok sajtótájékoztatója pénteken volt, a hír azonban egyelőre csupán a Szabadságban jelent meg, ott is nevetséges módon mentegetve a cigányokat.
A tények, amin sajnos nem lehet változtatni: 2008 június 11-én három cigány purdé szándékosan felgyújtotta a besztercei evangélikus templom fatornyát, Erdély legmagasabb, négyszázötven éves templomtornyát.
Nyilvánvaló, hogy Erdélyben is van cigánybűnözés. A román rendőrség néha valóban nem bánik kesztyűs kézzel a cigányokkal, de többször olvashattunk olyan híreket, hogy egy-egy (leginkább székely) falu lakossága a maga kezébe vette a dolgok elintézését és bizony kaszával tettek rendet a fosztogató cigányok közt. A cigányszaporulatnak Erdélyben sem tudnak gátat vetni, sajnos a termés, az anyagi javak mellett történelmi emlékeink is a cigánybűnözés áldozatául válnak.
Korábban írtuk:
A templomtorony még a tűz előtt„A tornyot körülvevő állványzat fenyőfából készült, amin hihetetlen gyorsasággal terjedt a tűz. Három perc alatt értünk a helyszínre, de a lángokat már nem tudtuk visszaszorítani. Ezért a tűzoltók egy része a templomhajó padlásáról próbálta megakadályozni a tűz átterjedését a tetőzetre, másik részük a közelben levő lakóházakat locsolta” – nyilatkozta Vasile Trifan, a Besztercei Tűzoltóság századosa.
Így maradt sértetlen a templombelső, az oltár és a több mint 200 éves orgona. Újjáépítésre szorulnak viszont a fatornyot szegélyező kistornyok, kiégett az óraszerkezet és eltűntek, feltehetően elolvadtak a templom harangjai is. A keletkezett kárt egy millió euróra becsülték, ez viszont nem tartalmazza az óraszerkezet elkészítésének és a harangok újraöntésének költségét. Ezen felül még három és fél millió euróra lenne szükség a teljes felújításhoz.
„Még azt sem tudjuk, hogy a torony tartószerkezete meggyengült-e. A templom statikai részét a ’90-es évek végén fémhuzalokkal megerősítettük, így az nem rongálódott meg. A hatóságok szerint nem rövidzárlat okozta a tragédiát, és a kivitelező cég sem okolható hanyagsággal. Az egyetlen elfogadható magyarázat, hogy valaki gondatlanságból vagy szándékosan gyújtotta fel az épületet” – mondta Johann-Dieter Krauss, besztercei evangélikus lelkész.
A rendőrség talált szándékosságra utaló jeleket – ruhadarabokat, rongycafatokat – a tűz környékén. Az is közismert, hogy az állványzatok alatt hajléktalanok laktak. A folyamatos felújítás alatt álló templomot ugyanis nem őrizte senki. A lelkész úgy véli, a polgármesteri hivatal feladata lett volna, a városháza szerint viszont a fő- vagy alvállalkozóé. A cégek vezetői azonban kerülik a nyilvánosságot.
A templom felújítását saját erőből kezdte meg az egyház, de kaptak támogatást a Művelődésügyi Minisztériumtól, a besztercei önkormányzattól és a külföldön élő Besztercei Szászok Egyesületétől is. Eddig csupán a templom nyugati oldala készült el, a tornyon végzett munkálatokat a hónap végéig kellett volna befejezni. A város jelképeként ismert, 75 méteres torony valamikor várvédelmi megfontolásból épült ilyen magasra.
Beszterce önkormányzata huszonnyolcezer eurós gyorssegélyt utalt ki az egyháznak, de az innen elvándorolt szászok is jelezték, hogy újabb adományokat gyűjtenek a műemléképület megmentésére.
(Erdély Ma, DunaTV, Szabadság nyomán Szent Korona Rádió)
Hozzászólások
10 perc 25 mp.
1 óra 55 perc
2 óra 4 perc
2 óra 55 perc
3 óra 15 perc
3 óra 26 perc
3 óra 28 perc
3 óra 29 perc
3 óra 32 perc
3 óra 37 perc