A részletes környezeti hatástanulmányból kiderült, hogy a Terengganu szövetségi állami kormány tervei szerint két vízerőmű gátjának építése miatt 6,130 hektáros fakitermelésen felül, további 12,630 hektár területről akarják kitermelni az összes, kereskedelmi értékkel bíró faanyagot.

A Tembat és Petuang Erdőrezervátumokban található Dél-Kelet-Ázsia legnagyobb mesterséges tavának, a Tasik Kenyir vízgyűjtőterülete. A vízgyűjtőn jelenleg két gát, a Puah és a Tembat építése zajlik, és ezek miatt az erdőrezervátumokban és a környező hegyekben már 2005 óta jelentős fakitermelés folyik. A két erdőrezervátum azonban olyan veszélyeztetett fajok otthona, mint a maláj tigris és a maláj tapír, melyek az 1972-es Vadvédelmi Törvény teljes oltalma alatt állnak, valamint az ázsiai elefánt és a fokozottan védett szumátrai orrszarvú. A fakitermeléssel azonban ezek a fajok veszélybe kerültek.

Műholdas felvételek szerint a vízgyűjtő területen a fakitermelési útvonalakat úgy hozták létre, hogy a vonatkozó jogszabályokat és a környezeti hatástanulmányt is teljesen figyelmen kívül hagyták.

A fakitermelések miatt az itt élő elefántok mintegy 30 %-a a közeli ültetvényeken kénytelen táplálkozni. Ez az ember-elefánt konfliktusok számának megszaporodásához vezetett, ami a farmereknek a terményük elpusztítása miatti bevételkiesést és tulajdonaik megrongálását jelenti.
Ázsiai elefánt
Az erdőirtás következtében várhatóan nagymértékű erózió is kialakul, amely a folyóvíz minőségének csökkenéséhez vezethet. Egy csak Malajziában élő pontyféle, a kelah populációja várhatóan nagymértékben csökkenni fog. Ez nemcsak a környezetre lesz hatással, hanem az ökoturizmusra és az ebből származó bevételekre is, mivel nagyon sokan csak azért jönnek ide, hogy vadon megfigyelhessék a kelah-ot, ami egy, csak Malajziában élő pontyféle.
Kelah

A WWF álláspontja szerint a veszélyeztetett fajoknak otthont adó erdőrezervátumokat védett erdőként kell kezelni. Itt egyáltalán nem lenne szabad fakitermelést, vagy erdőirtást végezni.

(haziallat.hu)

Az igazság felderítésének igencsak furcsa módját választották a műsorkészítők: szerintük ugyanis Horthy megkeserítette egy kis falucska életét, s kegyetlen sorsba kényszeríttette az ott lakókat, csakhogy kedvenc időtöltésének, a vadászatnak hódolhasson. A riport során megszólalnak egykori helybéliek is, akik a helyzetet egyáltalán nem fogják fel ilyen tragikusan; szegény riporter pedig nem érti, mit szerettek a mára már idős hölgyek ebben a „zsarnokban”.

Szemezgetés a műsorból:
- Az egyik öreg hölgy visszaemlékezésében azt mondja Horthy Miklósról, hogy „derék ember”. A "nagyszerű" riporter erre gúnyosan hozzá teszi a film közben, hogy bizonyára csak a termetére gondolt az asszony, nem belső tulajdonságaira. Enyhe ködösítés, félre- és belemagyarázás, köszönjük nem kérünk belőle!

- Felháborodva tárják elénk azt a tényt, hogy a helyiektől elvették a puskát, hogy ne lőhessék a vadat. Ezek szerint elítélendő, hogy a jogtalanul vadászóktól a hatóság elkobozza a fegyvert? Az, hogy ki és mire vadászhatott, valamint milyen eszközökkel, évszázadokra visszamenőleg komolyan szabályozták az uralkodók.

- A fent említett orvvadászat egyik okának a vadkár elhárítását hozzák fel, hiszen egy ilyen területen, hol vadas kertet, vadban gazdag területet kívánnak létrehozni, a vadkár egy idő múlva hatalmas mértékeket ölt. Ezt, ha ki is fizette volna az állam, vajon a helyiek mit értek volna a pénzzel? Akkoriban kicsit más világ volt… Vajon a kapott pénzen honnan vettek volna annyi terményt az ott lakók, mint amennyit a vad elfogyasztott. Ehelyett új földet kaptak más helyen.

- A vadkár kapcsán a filmben szereplő történ(ész) elmondja, hogy még kerítéseket sem emeltetett Horthy a földek védelme érdekében. Ajánlom, menjen el valaki olyan területre kirándulni, ahol minden tele van kerítéssel… Nemhogy vadászni diplomáciai céllal… Ezen kívül nem mellékes, hogy a kerítés is csak részmegoldás!

- A filmben elmondják, a kitelepítettek komfortos lakást kaptak cserébe, igaz, egy öreg néni panaszkodott az új szállásról.

- A vadászat, mint olyan, nagyon fontos szerepet töltött be a diplomáciában, mely sokban segítette hazánkat!

- Mindezek mellett arról persze nincs szó a filmben, hogy egy ilyen hajtóvadászat milyen kiegészítő jövedelmet biztosított a hajtóknak, kik a környék településeiről gyűltek össze!

- Verespatakon nem tüntettek el a románok falvat, temetőt, templomot...? Ajánljuk mindenkinek az Új Eldorádó című dokumentumfilmet!

(Barikád.hu, Szent Korona Rádió)

E rendszerek létrehozásának technikai nehézségei eddig megakadályozták a megvalósítást. Tavaly egy hullám-erőmű elsüllyedt Oregon partjainál. A New York-i East River területén elhelyezett kísérleti apály-dagály turbinák lapátjai letörtek. Problémák jelentkeztek akkor is, mikor a tengerben próbálták rögzíteni a kígyószerű generátort Portugália közelében.

Az évekig tartó eredménytelenség elbátortalanította ugyan az óceánból nyerhető energia rajongóit, de nem állította meg őket. Újabban a rohamos iramban növekvő energiaárak által ösztökélve, új lökést kívánnak adni a felmerülő akadályok legyőzése érdekében e kutatásoknak, olvasható a New York Times-ban.

Egy skót vállalat, a Pelamis Wave Power az év végéig újra lendületbe akarja hozni azt a kisebb, Portugália partjainál elhelyezkedő hullám-erőművet, mely mellesleg a világ első ilyen erőműve, az eltörött rögzítés kijavításával. A Finavera Renewables, az a kanadai cég, mely nemrég újrahasznosította az Oregonnál elsüllyedt, 2,5 milliós hullám-energiát hasznosító berendezését, aláírt egy szerződést a Pacific Gas & Electric-kel arról, hogy 2012-ig Kalifornia partjainál energiát fognak termelni a számukra. Ezen kívül az East River-en, Manhatten mellett két újonnan elhelyezett, erősebb lapátokkal és forgórésszel ellátott turbina szolgáltatja az energiát egy fűszerbolt és egy parkoló számára a Roosevelt Szigeten.

„Persze frusztráló az, ha egy óceán-energiával foglalkozó cégnek azt kell mondania, hogy igen, a berendezés elsüllyedt” mondta Jason Bak, a Finavera vezérigazgatója. „De a technológiák fejlődése ezzel jár.”

A Földön nagyjából 100 kis vállalat dolgozik azon, hogy a tenger energiájából elektromos áramot állítson elő. Számos közülük európai, ahol a kormányok sok pénzt fektetnek be ebbe az iparágba. A cégek a kormányokhoz hasonlóan arra számítanak, hogy a költségek az idővel csökkenni fognak. Mindemellett jelen pillanatban csak kevés energiát termelnek az óceán segítségével, kivéve néhány elszórt teszt-telepet.

Az East River-en van a legjobb eredményeket felmutató telep az Egyesült Államokban. Az ezt működtető cég, a Verdant Power már sok évet és millió dollárt szánt a lassú engedélyeztetési folyamatra. A vállalat ma már úgy gondolja, hogy tudja kezelni a letörött lapátok problémáját. Továbbfejlesztés után 30 turbinát szándékoznak elhelyezni az East River-en, legkésőbb 2010 tavaszáig, valamint más területeken is fejlesztéseket eszközölnek, például Kanadában és a nyugati parton.

Számos más új vállalkozás tervezi, hogy kereskedelmi célra óceán-erőművet létesít, mint Portugáliában, Oregonnál és Wales-nél, de még egyet sem építettek fel.

Az óceán-energiát két fő kategóriába lehet osztani, az apály-dagály jelenséget és a hullámot kihasználó technológiákra. A hullám-módszer, melyet a Finavera is alkalmaz, a víz fel-le mozgásából állítja elő az energiát. Az apály-dagály jelenségnél a szélkerekekhez hasonló turbinákkal fejleszti az elektromos áramot, ahogy a Verdant is teszi. (Van egy pár évtizede létező módszer is, melyet Franciaország és Kanada is alkalmaz, ahol gátrendszerrel érik el a dagályt. Ezek a rendszerek jóval nagyobb méretűek, mint a mostani, víz alatti technológiák.)

Létezik egy harmadik típus is, a hőenergiával működő, mellyel az óceán felszíne és mélye közti hőmérséklet-különbséget használják ki, ez főleg a trópusokon alkalmazható.

Az óceán-energia sokkal hatásosabb lehetne a szélenergiánál, mivel a víz közel 850-szer sűrűbb a levegőnél. Ezen kívül a hullámok és az apály-dagály jelenség könnyebben előre jelezhető, mint a szél.

A módszer hátránya, hogy a tengervíz sokkal jobban korrodálja a szerkezeteket, valamint drága víz alatti kábelekre van szükség az áram szárazföldre szállításához. Ezen kívül a rendszerek felépítése is költséges.

A legtöbb vállalat nem fektet be egyelőre az óceán-energiába, mivel még nem tartják kifizetődőnek, nem versenyképes a többi alternatív energiatermeléshez képest. A 2005-ös 8 millió dolláros befektetéshez képest tavalyra ez már 82 millióra nőtt, de ez még mindig nagyon csekély a napenergiához és a bioüzemanyagokhoz képest.

Talán egy pár éven belül sikerül kiküszöbölni ezeket a hátrányokat és egy valóban komoly ellenfelet kaphat a fosszilis energiákon alapuló energiaipar, de ehhez még sok kutatásra, és főleg sok pénzre lesz szükség. Így elő is állt az ördögi kör, amíg a komoly vállalatokat nem lehet meggyőzni ennek az iparágnak a lehetőségeiről.

(Kitekintő)

Ötvös Pál, a Tiszavíz Vízerőmű Kft. ügyvezető igazgatója közölte, hogy első blokk korszerűsítése 2007 novemberében kezdődött, s a még tartó kéthónapos próbaüzem után januártól már teljes kapacitással működik a turbina - mondta a cégvezető. Hozzátette: a második blokk modernizálása november 3-án indult, és a terveknek megfelelően 2009. szeptember végéig tart. A harmadik, befejező beruházási ütem indításának időpontja: 2009. szeptember 28., s a munkálatok a tervek szerint 2010. augusztus 1-ig tartanak.

Ötvös Pál tájékoztatása szerint a tiszalöki vízerőmű áramtermelő turbináinak teljes modernizálása együttesen 3,4 milliárd forintba, míg a korszerűsítéssel egy időben elvégzett nagyjavítások 2,2 milliárd forintba kerülnek. A munkálatokat a holland Siemens és a német Voith cég konzorciuma végzi, amely nyílt közbeszerzési eljáráson nyerte el a munkát.

Az ügyvezető-igazgató kiemelte: a korszerűsítés az üzembiztonság mellett a vízerőmű teljesítményének növekedésével és hatékonyságának javulásával jár. A legújabb technikai megoldásokat is alkalmazzák, így például számítógépes vezérlést kapnak a generátorok az eddigi manuális irányítás helyett.

A tiszalöki energiatermelő létesítmény 1956 óta működik, beépített teljesítménye 12 megawatt, amellyel a második legnagyobb hazai vízerőműnek számít. A legnagyobb teljesítménnyel a kiskörei vízerőmű rendelkezik, 28 megawattal. A két erőművet 1996-tól a Tiszavíz Vízerőmű Kft. működteti.

A tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogelődje, az egykori ÁPV Rt. 2002-ben döntött az erőművek korszerűsítéséről és nagyjavításáról, s előbb, 2006-ig a kisköreit modernizálták, s utána indult a 2010-ig tartó fejlesztés a tiszalöki létesítményben.

(MTI)

"A fehér karácsony valószínűsége már idén is jóval csekélyebb, mint ötven éve, az évszázad közepére pedig sok helyen nagyon nagy ritkaság lesz" - mondta Friedrich-Wilhelm Gerstengarber, a Berlin melletti Potsdamban működő klímakutató intézet (PIK) munkatársa. Berlinben például száz éve 20 százalékos valószínűséggel volt hó december 24-én, 25-én és 26-án. Idén 15 százalékos a fehér karácsony valószínűsége, 2100-ra pedig öt százalék alá csökken a havazási valószínűség. A német fővárosban legutóbb 2001-ben volt fehér a karácsony, és ez a statisztikák alapján idén nem fog megismétlődni - mondta Gerstengarber.

A tengerközelben fekvő vagy enyhe kontinentális éghajlatú városokban - mint például London vagy Párizs - a karácsonyi hó most is igen ritka, és száz éven belül szinte természetfeletti jelenségnek fog számítani. Az előrejelzések szerint az idei karácsony mindkét városban fekete marad.
"Minél ritkább valami, annál inkább sóvárognak utána. A fehér karácsonnyal éppen ez fog történni" - mondta a PIK főmeteorológusa. Főként az alacsony fekvésű helyeken, ahol az évszázad végére a legtöbb esetben akkor sem lesz igazán hó, ha hullik, mert a felszínen rögtön elolvad - tette hozzá.

A globális felmelegedés miatt a következő években sokszor fenn északon, például Oslóban is álom marad az, amiről Bing Crosby énekelt White Christmas című híres slágerében a negyvenes évek elején. "1900 körül még évente átlagosan 150 napon volt sífutásra alkalmas, legalább 25 centiméter vastag hóréteg. Az új évezred elejére 100 napra csökkent az átlag" - mondta Pal Prestrud, a norvég fővárosban működő nemzetközi éghajlat- és környezetkutató központ munkatársa.

Az amerikai hó- és jégkutató központ műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint az északi féltekén 1978 óta kétmillió négyzetkilométerrel csökkent a tél végén, a márciusi-áprilisi időszakban hóval borított terület átlagos nagysága, amely így már csak 36 millió négyzetkilométer.

Az ENSZ klímaváltozást kutató bizottságának tavalyi jelentése szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása 1970 óta világszerte 70 százalékkal emelkedett, és a legrosszabb forgatókönyv szerint a 2050-ig a jelenlegi szinthez képest megduplázódik. Az üvegházhatás miatt emelkedő hőmérséklet hatására több áradás és több kivételesen erős vihar lesz, emelkedik a tengerszint és gyakoriak lesznek rendkívül a meleg időszakok.

A fehér karácsony viszont ritkább lesz, de nem mindenütt - mondta Gerhard Müller-Wetersmeier, a német meteorológiai intézet klímakutatója. "Egyes hőmérsékleti zónákban már eddig is fekete volt a legtöbb karácsony, és várhatóan nem csökken tovább a karácsonyi havazás valószínűsége. Ilyen például Frankfurt környéke, München környékén vagy az Alpokban viszont várhatóan lesz elég hó karácsonykor még 2100-ban is."

(greenfo/mti)

Több mint kétezermilliárd tonna szárazföldi jég olvadt el az utóbbi öt évben Grönlandon, Alaszkában és az Antarktiszon az amerikai űrkutatási hivatal szerint. A NASA műholdfelvételeken alapuló elemzése szerint a jégfogyatkozás a globális felmelegedés hatása. A hatalmas mennyiség több mint ötven százaléka Grönlandról olvadt el. Alaszkában a hóban gazdag tavalyi tél után némileg növekedett a jégállomány, de az ötéves veszteség így is 400 milliárd tonnára rúg.

A rendszeres adatfelvétel kezdete, 2003 óta a grönlandi, alaszkai és a déli sarkvidéki jégolvadék összesen nagyjából öt milliméterrel növelte a világtengerek vízszintjét, amely a melegedés miatt beinduló víztérfogat-növekedés miatt is emelkedik - mondta Scott Luthcke, a NASA kutatója.

A GRACE műhold mérései alapján összeállított jelentést az amerikai geofizikai unió (AGU) csütörtökön kezdődő konferenciáján mutatják be San Franciscóban. A tanácskozáson a nemzeti hó- és jégkutató központ (NSIDC) kutatói a sarkvidéki önerősítő folyamat elnevezésű jelenségről számolnak be. Ez a tengeri jég olvadásával kapcsolatos: minél kevesebb a jég, annál erősebb a napsugárzás hatása, mert a sugarak nem verődnek vissza a jégről, hanem melegítik a levegőt és a tengervizet, így még több jég tűnik el. A tengerben elnyelődött hő miatt idén rekordmeleg volt az ősz az Északi-sarkon - mondta Mark Serreze, az NSIDC vezető kutatója.

Serreze szerint a jelenség miatt a sarkvidéki éghajlat az előrejelzésekhez képest nagyobb tempóban melegszik, és a klímaváltozás folyamata sebesebben halad a sarki régiókban, mint bárhol máshol a világon. "A változás annyira gyors, hogy a tudomány már alig tudja tartani a lépést" - mondta a sarkkutató.

A konferencia két másik előadásában a sarkvidéki metánkibocsátásról végzett vizsgálatokról esik szó. Az egyik tanulmány szerint a tengeri jég olvadása melegíti a vizet, és emiatt még Alaszka partközeli fagyos vidéke is kezd felengedni, ahonnan így metán - a második legveszélyesebb üvegházhatású gáz - jut a légkörbe.

A másik előadást Igor Szemiletov, a fairbanksi Alaszkai Egyetem tudósa tartja. Kutatócsoportjának mérései szerint a Kelet-szibériai-tenger térségében idén nyáron tízszer magasabb volt a légköri metánkoncentráció, mint a kilencvenes évek közepén. Előadásban Szemilov arra hívja fel a figyelmet, hogy a szibériai tavak és a térségbeli tengerek fenekén hatalmas mennyiségű metán van a jég fogságában, és ha kiszabadul, akkor drámai mértékben felerősödhet a globális felmelegedés.

(MTI)

Emellett tilos a csonkításuk és károsításuk, szigorodik a kivágásuk engedélyezése, óvni kell őket a káros téli sózó anyagoktól, és akár százezer forintos pénzbírsággal is sújtható a fás szárú növények védelmének megsértője. Többek között ez szerepel a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére elfogadott új kormányrendeletben, melynek célja a közterületek zöld felületének védelme – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnap.

A fás szárú növények védelméről szóló jogszabály célja, hogy hozzájáruljon a települési környezet minőségét meghatározó fák és cserjék megóvásához. A rendelet előírásokat fogalmaz meg valamennyi fa és cserje telepítését, fenntartását, kezelését illetően, hogy a növények megfelelő gondozásával a lehető legnagyobb kiterjedésű, egészséges zöld környezet maradhasson fenn.

Így például tilos a közterületen levő fás szárú növények csonkítása, károsítása, felületének megsértése, kötelesség viszont a növény fenntartásáról, szakszerű kezeléséről való gondoskodás. Közterületen közművezetéket csak úgy lehet elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne károsítsa és ne is veszélyeztesse. Járdán síkosság-mentesítésre csak olyan anyag használható, amely a környezetében lévő fa vagy cserje egészségét nem veszélyezteti. A közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni.

A fák védelméről szóló új rendelet meghatározza továbbá, mely esetekben kötelező megtiltani a közterületen lévő fák és cserjék kivágását, valamint előírja a kivágott növények pótlását a zöldfelület megőrzése érdekében. A közterületen lévő fa vagy cserje kivágására a jegyző abban az esetben nem adhat engedélyt, ha a kivágás helyett megoldható a növény áttelepítése is, ha nem biztosított a kivágott fa vagy cserje pótlása, vagy ha a kivágás természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért. A közterületen kivágott fát egy éven belül pótolni kell, cserje esetében pedig három éven belül kell biztosítani a kivágott növénnyel legalább azonos területi borítást biztosító fás szárú növény telepítését. Fa vagy cserje pótlása nem történhet inváziós fajú, azaz nem őshonos, agresszív terjedésű fás szárú növénnyel.

Míg korábban a jogszabály csak a tiltott fakivágást szankcionálta, addig az új jogszabály kihirdetésével a „fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése” is büntethető. Egyúttal szigorodnak a büntetési tételek: aki vét az előírt szabályok ellen, akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújtható.

(Greenfo)

Rá sem lehet ismerni az egy évvel ezelőtti Fülesre. Akkor az autópályáról vitték be a Kecskeméti Mentsvár Menhelyre, és kevés volt a remény, hogy megmarad.

Előző lajosmizsei gazdája, akit máig nem találtak meg, pedig fel akarták jelenteni az állatvédők, kiszúrta a szemét, vasvillával összeszurkálta a hátát. Eltörött az egyik lába, és több bordája, légmelle keletkezett, a jobb szemére pedig megvakult.

Az Állatotthonba került Fülest jó ideig műteni sem tudták a sérülései miatt. Majd tavaly december 18-án elvégezték rajta az első beavatkozást: helyre tették az eltörött végtag csontot. Füles jól viselte a műtétet, amit további három követett. Az eredmény egy boldog, állandóan csak játszani akaró, a menhelyen főnökként viselkedő Füles lett. Feltétel nélkül imádja az új gazdit, Szabó Attilát (31), a Kecskeméti Eb-rendészet és Állatvédelmi Őrszolgálat vezetőjét, aki magához vette, és – ha épp nincs „szolgálatban” Füles a telepen – Attila házának kandallója előtt heverészhet.

Füles a kínzást követően– Mert elkényeztették a kollégák – nevet Attila és mutatja büszkén Füles lábát. – A bal elsőbe még be van ültetve ugyan a vas, de két hónapja már használja. Igaz, ha sajnáltatni akarja magát, akkor fájdalmas képpel felemeli, hogy itt a bibis. Pár hét múlva veszik ki a kapcsot.

Füles lábadozását végig drukkolták a menhelyen dolgozók. Naponta vitték orvoshoz, majd idén tavasszal kihelyezték egy jakabszállási tanyára, ahonnan azonban fél órán belül megszökött. Utólag már tudják: gondozójához, megmentőjéhez, Attilához vágyott vissza. Két hétig keresték csatárláncban az állatvédők a Jakabszálláshoz közeli erdőkben. Még Budapestről is érkezett segítség és sárkányrepülőt, valamint lovasokat is bevetettek. Majd váratlanul előkerült a csont sovány kutya. Kijött az erdőből és bement arra az udvarra, ahonnan megszökött. Azonnal értesítették Attilát: amint meglátta Füles, őrjöngött, nyüszített a boldogságtól.
– Ő a telepen a főnök. Reggel leellenőrzi, hogy mit főzünk a többi kutyának, azután jár-kel, de a kapunál soha nem megy tovább. Nyáron kifeküdt a teraszra vagy elment fürdeni. Imádjuk egymást – öleli magához Attila a révbe ért kutyust.

(baon.hu)

Ezerötszáz madártetemet találtak a magyar vámosok egy román kamionban Ártándnál - jelentette be a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoksága.

A tehergépkocsi az okmányok alapján szilveszteri kellékeket és dekorációkat szállított Romániából Olaszországba. A szerda éjjeli átvizsgáláskor azonban kiderült, hogy a dobozokban mintegy 1500 madártetem volt elrejtve. A 67 ezer euró eszmei értékű szállítmányt a vámhatóság lefoglalta és természetkárosítás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított a román sofőr ellen.

A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei megállapították, hogy a vámosok védett madarak tetemeit találták meg: fenyőrigókét, fürjekét, seregélyekét, szőlőrigókét és feketerigókét - tette hozzá.

(MTI)

A felelős állattartásban a tudatos vásárlás után megfelelő élettér kialakítása, felmerülő költségek fedezése, gondos gazdiként való szerepvállalás is beletartozik. Az ünnepek előtt megvásárolt állatkák örömteli pillanatokat szerezhetnek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az ünnep utáni szürke hétköznapokban a növekvő, táplálást és időráfordítást igénylő állat a munka - tanulás mellett sokak számára csak nyűg lesz. Ezektől az állatoktól rendszerint ilyen vagy olyan úton a felelőtlen állattartásba belecsöppent emberek meg akarnak majd szabadulni.

Nem ritka, hogy az ajándékba kapott, de megunt díszhalakat (még élve) egyszerűen a wc-be engedik. Az apró rágcsálókat, teknősöket, vadászgörényt, pókot (és megannyi más ajándékba kapható állatot) legtöbbször ingyenesen vissza lehet juttatni valamelyik állatkereskedésbe. A kutyák - macskák szaporítói ritkábban veszik vissza az állatot, hiszen a kölyöknél nagyobb példányok szinte eladhatatlanok. Sok állat az utcára kerül, vagy menhelyeken kaphat ideiglenes befogadást. Legtöbb kóborrá lett állat azonban az utcán vagy a gyepmesteri telepen éri el a végső állomását. A kedvencet rosszul tartó lakost a törvények szankciókkal sújthatják, ami akár börtönbüntetést is jelenthet.

Ünnepekkor se feledkezzünk meg a felelős állattartás fontosságáról! Ne vásároljon élő állatot, így az állatok sem fognak szenvedni! Élőlény helyett van ajándékozási alternatíva. A plüss maci, a szintetikus alapanyagokból készült figura vagy a tartós emléktárgy is okozhat örömteli pillanatokat a karácsony ünnepén, hiszen az ajándéknál sokkal fontosabb, hogy szeretetből és jó szándékból cselekedjünk.

(Orpheus Állatvédő Egyesület)