Éjfél körül durran el a legtöbb petárda, ekkor mindenképp zárt helyen kell tartani a kutyát, valahol olyan helyen, ahol a legkevésbé érzékeli ezeket a hangokat, így nem tud megszökni.

Mint mondta, érzékenyebb kutyáknak nyugtató gyógyszerkészítményt is lehet adni. Ha megbeszélünk az állatorvossal, hogy mit adunk neki, akkor nem fog károsodni az egészsége. Vannak olyan nyugtatók, amelyek az emberre nézve nyugtató hatásúak, de az állatokra hatástalanok - figyelmeztetett az állatorvos.

Egy kölyökkutya, aki még nem találkozott ilyen hangokkal, lehet hogy vehemensen, pánikkal reagál a puffogtatásra. A petárdázást a legjobban a középkorú kutyák tűrik el - tette hozzá Gönczi Gábor. Legrosszabbul szavai szerint az amúgy is élénkebb, kistestű kutyák viselik a petárdázást, de jelentős különbség nincs a fajok közt.

"Címezzük meg"!
Névvel, címmel ellátott bilétát kell a kutyákra tenni, így könnyebben megkerülnek a szilveszterkor elkóborolt kedvenc - mondta az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője. Seres Zoltán felhívta a figyelmet, hogy ha bajban lévő állatot találunk, próbáljunk meg neki segíteni.

A nyugtatók helyett inkább a gazdi megnyugtató jelenlétét javasoljuk. Pár virslivel a kézben a legkritikusabb éjfélutáni időszakban. Aki nem tud kedvence mellett lenni az ellenőrizze le a kedvence láncát, kifutóját a kerítést illetve az ajtók, kapuk zártságát. De egy jó kiadós vacsora is megnyugtatásnak számít a kedvenc számára. - a szerk.

(inforadio nyomán Szent Korona Rádió)

Ezerötszáz madártetemet találtak a magyar vámosok egy román kamionban Ártándnál - jelentette be a magyarországi Vám- és Pénzügyőrség Parancsnoksága.

A tehergépkocsi az okmányok alapján szilveszteri kellékeket és dekorációkat szállított Romániából Olaszországba. A szerda éjjeli átvizsgáláskor azonban kiderült, hogy a dobozokban mintegy 1500 madártetem volt elrejtve. A 67 ezer euró eszmei értékű szállítmányt a vámhatóság lefoglalta és természetkárosítás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított a román sofőr ellen.

A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei megállapították, hogy a vámosok védett madarak tetemeit találták meg: fenyőrigókét, fürjekét, seregélyekét, szőlőrigókét és feketerigókét - tette hozzá.

(MTI)

A felelős állattartásban a tudatos vásárlás után megfelelő élettér kialakítása, felmerülő költségek fedezése, gondos gazdiként való szerepvállalás is beletartozik. Az ünnepek előtt megvásárolt állatkák örömteli pillanatokat szerezhetnek. Az Orpheus Állatvédő Egyesület tapasztalata az, hogy az ünnep utáni szürke hétköznapokban a növekvő, táplálást és időráfordítást igénylő állat a munka - tanulás mellett sokak számára csak nyűg lesz. Ezektől az állatoktól rendszerint ilyen vagy olyan úton a felelőtlen állattartásba belecsöppent emberek meg akarnak majd szabadulni.

Nem ritka, hogy az ajándékba kapott, de megunt díszhalakat (még élve) egyszerűen a wc-be engedik. Az apró rágcsálókat, teknősöket, vadászgörényt, pókot (és megannyi más ajándékba kapható állatot) legtöbbször ingyenesen vissza lehet juttatni valamelyik állatkereskedésbe. A kutyák - macskák szaporítói ritkábban veszik vissza az állatot, hiszen a kölyöknél nagyobb példányok szinte eladhatatlanok. Sok állat az utcára kerül, vagy menhelyeken kaphat ideiglenes befogadást. Legtöbb kóborrá lett állat azonban az utcán vagy a gyepmesteri telepen éri el a végső állomását. A kedvencet rosszul tartó lakost a törvények szankciókkal sújthatják, ami akár börtönbüntetést is jelenthet.

Ünnepekkor se feledkezzünk meg a felelős állattartás fontosságáról! Ne vásároljon élő állatot, így az állatok sem fognak szenvedni! Élőlény helyett van ajándékozási alternatíva. A plüss maci, a szintetikus alapanyagokból készült figura vagy a tartós emléktárgy is okozhat örömteli pillanatokat a karácsony ünnepén, hiszen az ajándéknál sokkal fontosabb, hogy szeretetből és jó szándékból cselekedjünk.

(Orpheus Állatvédő Egyesület)

Két zsákban 34 fokozottan védett, illetve védett madár tetemének maradványait találták meg a Harta melletti Duna-parton - közölte a rendőrség.

A szombaton történtekről a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: a madarakat az elkövető megnyúzta, a bőrüket és a fejeket hátrahagyta. Nyíkos Tamás törzszászlós hozzátette: a szakértők szerint a madarak eszmei értéke 1,7 millió forint. A sajtóreferens közölte, természetkárosítás bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított a rendőrség nyomozást.

(Gondola)

Kasza Gyula az FVM osztályvezetője azt mondta a Délmagyarországnak, hogy az alapítvány legfőbb kifogása tudomása szerint az, hogy a hizlalt baromfiból készített termékek külön jelöléséről szóló rendelet csak magyar nyelvű feliratot rögzít.

A tárca most fölajánlja, hogy a német és osztrák piacra kerülő magyar baromfitermékekre olyan felirat kerülhet, amilyet a Négy Mancs szeretne - csak ne legyen végre akadálya annak, hogy a magyar áruk ismét megjelenhessenek ezekben a boltokban.

Közben pedig már nincs magyar programvezetője a Négy Mancsnak. Az osztrákok azt állítják: kirúgták Gergely Zsófiát, míg ő úgy emlékszik, hogy felmondott. A lap szerint Gergely tartani akarta magát a megállapodáshoz és a rendelet megjelenése után le akarta venni a fekete listát a honlapról, míg az alapítvány osztrák központja ezt nem engedte.

(fh-hírtv)

A Magyar Természettudományi Múzeumban október 6-án, hétfőn került megrendezésre a Hazai kétéltűek kutatása és védelme elnevezésű konferencia. A konferencia szervezői a Magyar Biológiai Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum fontosnak tartották, hogy ezzel a veszélyeztetett, mégis sokszor elfeledett állatcsoporttal foglalkozó szakemberek találkozhassanak, tapasztalatokat cserélhessenek és tudomást szerezhessenek egymás kutatásairól. A konferencia 4 szekcióból állt. Az első a kétéltűek biológiájával, a második a kétéltűek monitorozásával, a harmadik a kétéltűek védelmével, faunisztikájával, míg a negyedik a kétéltűmentéssel, kétéltűátjárók létesítésével foglalkozott.

Az első két szekcióban a kétéltűekkel foglalkozó különböző kutatásokból kaphattunk ízelítőt, míg a második két szekció inkább a kétélűek védelmére fókuszált. Sajnos sokan nem tudják, hogy az utóbbi években drasztikus csökkenések figyelhetők meg a kétéltűek populációiban és a kétéltűfajok nagy részét a kihalás veszélyezteti. Ezért fontos, hogy az őket veszélyeztető tényezők közül legalább azokat próbáljuk kiiktatni, amelyekbe van beleszólásunk. A globális klímaváltozást helyileg nem lehet befolyásolni, viszont az egyik legnagyobb veszélyeztető tényezőt, a közutakon történő gázolást viszonylag kis befektetéssel és odafigyeléssel kiiktathatnánk. Sajnos a tapasztalatcsere során azt a következtetést kellett levonnia minden jelenlévőnek, hogy az átereszek megépítése magában mit sem ér, ha azok nincsenek jól megépítve, el vannak hanyagolva vagy a hozzájuk csatlakozó terelőrendszer nem megfelelő. Sok helyen jelent problémát, hogy a terelőhálót/terelőfóliát megrongálják, leégetik.

A közúti gázolások mellett egy újabb veszélyeztető tényező bukkant fel hazánk kétéltűállományában. Ez pedig egy gombafaj által terjesztett fertőzés, a kitridiomikózis. Ez a betegség már szinte az egész európai állományban kimutatható, mivel vélhetően Afrikából hurcolták be, így a legfertőzöttebb terület Spanyolország. Hazánkban a tavalyi évben két példányban mutatták ki a gombafaj jelenlétét, így van esély arra, hogy nem okoz majd akkora pusztítást, hiszen számos békafaj jól elél a betegség megszerzése után is.

A szervezők elégedettek voltak a rendezvénnyel, hiszen a vártnál jóval többen jelentek meg. A számos elismert előadó mellett nagy számban vettek részt a témával foglalkozó egyetemisták is, így a hazai herpetológia jövője biztosítva van.

(Szent Korona Rádió - Dobay Gergely)

Vasárnap rendezi meg a Fővárosi Állatkert az állatok világnapja alkalmából az állatkertet támogató, azaz állatokat képletesen örökbefogadó nevelőszülők találkozóját. Az elmúlt évek példája alapján az állatkert az idén is nagy tömegeket vár, mely alkalmat fel lehet használni arra is, hogy találkozzunk a kedvenceink gondozóival és szervezett sétán vegyünk részt az állatkertben.

A nap részletes programját az Állatkerti Alapítvány honlapján olvashatják.

(Piszkos Fred, Szent Korona Rádió)

Rómeónak, a fiatal kerecsensólyomnak, csakúgy mint névrokonának Shakespeare drámájában, nem adatott hosszú élet. A sólyom egyike volt annak a 19 fiatal madárnak, amelyeket a magyar és szlovák szakemberek műholdas jeladókkal szereltek fel, hogy nyomon kövessék mozgásukat. Augusztus végén Rómeó keletnek vette az irányt, de szeptember elején nem érkezett róla több jel. Ekkor már Oroszországban volt.

Rómeó, a fiatal hím kerecsensólyom, 2008. június 10-én, a Rajka közelében lévő fészekben kapott műholdas jeladót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakembereitől, a magyar-szlovák kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében. Pár napra rá kirepült, és elkezdte felfedezni a világot. Eleinte a fészek környékén próbálgatta a szárnyait, de másfél hónap múlva már egészen Ipolytarnócig merészkedett, hogy aztán visszatérjen a szülői fészek közelébe. Innen egy kis ausztriai kirándulást tett, de nem ment túl messzire: Bécstől néhány kilométerre délre töltött két hetet. Az utolsó, nagy kaland augusztus 19-én kezdődött, amikor a schwechati repülőtér közeléből elindult Rómeó kelet felé.

A következő két hétben Szlovákián keresztül Ukrajnába repült, majd Moldávia következett. Útját folytatva kelet felé, ismét Ukrajnába jutott, aztán Harkov közelében átlépte észak felé az ukrán-orosz határt. Mintegy 200 kilométerre megközelítette Moszkvát, de végül délkeletre fordult. Utolsó jelei egy Umet nevű városka közeléből jöttek szeptember közepén.

A jelek megszűnése után, a szakemberek felvették a kapcsolatot orosz kollégáikkal kértünk segítséget, akik egyszer már segítettek megtalálni egy másik magyar kerecsent, ami szintén Oroszországban tartózkodott. (Érdekesség, hogy az a madár – Barnabás „aki” jelenleg Ukrajnában van – is ugyanúgy Nyugat-Magyarországon repült ki a fészekből, sőt ugyanazoktól a szülőktől származik, azonban ő csak másodévesen jutott ilyen messzire.)

Végül, szeptember 28-án Igor Karjakin, orosz ornitológus, sikeresen eljutott arra a helyre, ahonnan Rómeó adója utoljára adott. Sajnos, Rómeónak már csak a lábait (a jelölőgyűrűkkel) és szárnyait találta meg egy középfeszültségű oszlop alatt, a megadott koordinátáktól néhány méterre. Az áramütéstől elpusztult madár többi részét valószínűleg egy róka vihette el, mert sem a madár teste, sem a jeladó nem került elő.

Az információ megerősíti azt a feltételezést, hogy az áramütés nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is komoly veszélyt jelent a fiatal kerecsensólymokra (és feltehetően más ragadozó madarakra is). Magyarországon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület jelenleg éppen azon dolgozik, hogy egy olyan térképet állítson össze, amelyen azonosíthatók a fokozottan védett és védett madarak szempontjából legveszélyesebb középfeszültségű vezetéksorok. A szigetelések során így ezekre a szakaszokra lehet majd koncentrálni a forrásokat.

Rómeó halála, bármennyire is rossz hír, segít megérteni, hogy merre járnak a kárpát-medencei kerecsenek, és milyen veszélyekkel kell szembenézniük a nagyvilágban. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által vezetett nemzetközi LIFE program során felszerelésre kerülő műholdas jeladók használatának fő célja ugyanis, a magyar és szlovák kerecsenek mozgásainak, és ezáltal a fő veszélyeztető tényezők feltérképezése, majd – lehetőség szerint – azok csökkentése.

Rómeón kívül, további 18 fiatal kerecsensólyom kapott jeladót 2008-ban. 16 Magyarországon és 2 Felvidéken. Jelenleg 20 fiatal madáron működik az adó, a tavaly felszereltek közül még működő négy adóval együtt. A jeladók már eddig is sok újdonsággal szolgáltak a fokozottan védett kerecsensólymok életének részletesebb megismeréséhez, és valószínűleg még számos újdonságra derül fény a program végéig.

Minderre azért van szükség, mert a kerecsensólyom világszerte veszélyeztetett, állománya – Kárpát-medencét kivéve – az egész világon csökken. Európában hazánktól nyugatra már csak Ausztriában és Csehországban fordul elő kis számban ez a keleti elterjedésű faj, valamint néhány tucat fészkelő párból álló állomány él Felvidéken, és Szerbiában. A kontinensen a faj fennmaradása nagyban függ a magyar állománytól, ami Európában a legerősebb, a maga mintegy 180-200 fészkelő párjával.

Rómeó megtett útjaFőbb adatok Rómeóról és a megtett útról

Jelölés időpontja: 2008. június 10.

Jelölés helye: Rajka közelében

Kirepülés időpontja: (hozzávetőleg) 2008. június 14.

Indulás időpontja (Schwechat): 2008. augusztus 19.

Érkezés időpontja a megtalálás helyére (Umet, Oroszország): 2008. szeptember 1. (355 km Moszkvától)

Utolsó adás időpontja: 2008. szeptember 5.

Megtalálás időpontja: 2008. szeptember 28.

Távolság légvonalban (a kiindulási hely és az utolsó koordináta között): 1900 km

Ténylegesen megtett távolság: 2365 km

A ténylegesen megtett út időtartama: 13 nap

Átlagos sebesség az út során: 181 km/nap

A fajról és a programról további információkat a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon lehet találni.

(MME nyomán Szent Korona Rádió)

Még a nyáron beszámoltunk egy esetről, mikor négy fehér gólyát lőtt le valaki fém nyílvesszőkkel, és íjjal. Azok a képek szinte sokkolták a madárbarát közvéleményt. Most pedig egy érdekes fotóra akadtunk az iwiwen.

A fenti képen jól látszik, amint a mai divatnak megfelelően, szakadt farmernadrágban pózoló arab Asmi Bilal büszkén tartja egyik kezében a fegyvert, a másikban pedig a megtört fehér gólyát.

A madár fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 100 000 forint, s a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület ebben az évben különös figyelemmel kísérte elterjedését, fészkelését. Állományának megmentésére, szinten tartására nagy erőfeszítéseket tettek és tesznek. Felháborító, hogy eközben egyesek milyen büszkén képesek pózolni egy ilyen elhullott gólyával, nem beszélve arról, ha az állatot maga a 19 éves bevándorló lőtte le...

Iwiwes adatlapjának linkje: http://www.iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=10592486

(Szent Korona Rádió)

A cég képviselői egy 6400 aláírást tartalmazó petíciót adtak át az állatvédő alapítvány képviselőjének.

Az ügy előzménye, hogy az állatvédő szervezet feketelistájára tette a szentesi céget, mivel az (érvelésük szerint) nem megfelelő bánásmóddal kezeli az állatokat, és embertelennek nevezték a libatömés folyamatát. A Hungerit hízottszárnyas-kereskedését ezzel Európában ellehetetlenítették, a cég kénytelen volt megszüntetni ezt a tevékenységét, és 200 dolgozójától meg kellett válnia. A cég képviselői egy 6400 aláírást tartalmazó petíciót adtak át az állatvédő alapítvány képviselőjének. A tiltakozó ívet az elbocsátott és még aktív dolgozók, termelők, beszállítók, valamint a hazai baromfitermelők nagy része, a két szakszervezet és az MSZOSZ is aláírta.

„Sem az állatot, sem az embert nem véditek! Nézzetek a szemünkbe! Magyar libamáj helyett inkább a kínai áru behozatalát akarjátok elérni?” – Többek között ilyen transzparensekkel vonult a Hungerit Zrt. mintegy száz dolgozója az osztrák székhelyű Négy Mancs alapítvány budapesti irodája elé. A cég dolgozói és az őket képviselő két szakszervezet azt szeretné elérni, hogy a jó minőségű magyar baromfiból előállított húsáru, valamint a világhírű magyar libamáj-előállítás ne szenvedjen csorbát, továbbá azt, hogy a szentesi székhelyű cégnél a hízottszárnyas-vágást újból be tudják indítani – mondta el a petíciót átadó Krausz Jánosné, a szakszervezet bizottsági titkára.

A cég számos kifogást megfogalmazott az állatvédő szervezet működésével szemben. Elsősorban azt, hogy bár hetekkel ezelőtt beszüntették a hízottszárnyas-vágást, a Négy Mancs ennek ellenére nem vette le a Hungerit Zrt.-t feketelistájáról, további hitelrontást okozva a cégnek. „Ezek a folyamatok nemcsak az itt jelen lévő száz-kétszáz ember egzisztenciáját, megélhetését befolyásolják, hanem ha a libatermelőket és a beszállítókat is figyelembe vesszük, akkor mintegy ötezer emberről beszélünk. Nem mellékesen az amúgy is sanyarú körülmények között tengődő hazai baromfiipar egészét veszélyeztetheti, ha bármely szereplőjének rossz hírét keltik” – érvelt a szakszervezet képviselője.

Az MNO kérdésére, miszerint a Négy Mancs miért éppen a magyar Hungeritet pécézte ki magának, amikor tudvalevő, hogy Franciaországban lényegesen rosszabb körülmények között végeznek libatömést, Gergely Zsófia a Négy Mancs alapítvány szóvivője elmondta: Franciaországban önkéntes etikai kódex szabályozza a libatömést, itthon is javasolták egy ilyen kidolgozását, de a Négy Mancs ezt nem támogatja. Azzal viszont egyetértenének, ha címke kerülne a kényszertömött állatokból készített termékekre, ehhez viszont törvényre lenne szükség. A vágóállatok védelméről szóló EU-s direktíva Magyarországra is vonatkozik, és eszerint 15 éven belül rendezni kell itthon a kényszertömés kérdését – tette hozzá a programvezető. Arra a kérdésünkre viszont, hogy mit gondolnak az „embervédelemről”, vagyis hogy az alapítvány tevékenysége miatt több százan kerültek utcára és ezrek egzisztenciája került veszélybe – már nem kaptunk választ.

„Bízunk benne, hogy lesz foganatja a mai megmozdulásunknak, és több ezer ember akarata elindít egy folyamatot, aminek a vége az lesz, hogy törvény által biztosítanak garanciákat a magyar baromfitermelésnek. Mi ebben partnerek vagyunk, és reméljük, hogy a tárgyalóasztal mellett minél hamarabb sikerül a feleknek megegyezni!” – mondták a szakszervezet képviselői.

(mno)