A geotermikus energia termelés hazánkban a közvetlen hőszolgáltatásra korlátozódik, elektromos áramtermelő geotermikus erőmű sem Magyarországon, sem a Közép-kelet európai térségben nem üzemel.

Geotermikus energiatermelésben még nem következett be olyan jelentős fellendülés, mint a szélerőművek esetében, de a nemzetközi fejlődés vitathatatlan. A nemzeti szabályozástól függően némi fáziskéséssel a fejlődés hazánkban is beindulhat. Magyarországon - tekintettel arra, hogy az aktív vulkáni területektől alacsonyabb a geotermikus potenciál - 2000-5000 méter mélységű víztároló rétegek feltárásával lehetséges erőművek megtáplálásához szükséges geotermikus energia termelése. Ehhez termelő és visszasajtoló kutak létesítése szükséges. A kutak létesítésének költsége a mélység növekedésével exponenciálisan növekszik, ráadásul a tároló kőzetek porozitása, áteresztőképessége, ezáltal a hévíztároló és vízadó képessége nagyobb mélységben egyre csekélyebb. A geotermikus energia kutatásának fő feladata az, hogy területegységenként megtalálja azt az optimális mélységet, amelynél kellő hőmérsékletű (alapvetően 120o C fölötti) a hévíz, ugyanakkor a tároló réteg áteresztő képessége még megfelelő a napi több ezer köbméter vízhozam kitermeléséhez és visszasajtolásához. Ehhez a műszaki állapothoz szükséges az is, hogy a kutak mélyítési költségei valamint a felszíni technológia létesítésének és az erőműblokkok gyártásának, telepítésének költségei megtérüljenek a termelt elektromos és hőenergia valamint a megszerezhető karbon kvóta árából.

A MOL Nyrt. 2002 óta többirányú vizsgálatot végzett geotermikus erőmű létesítésére. Zala megyében Iklódbördőce térségében két üzemen kívüli szénhidrogén kúton hévíztermelési és visszasajtolási tesztelést is végrehajtottak. Megállapították, hogy a szénhidrogén ipari kutatófúrásaikkal feltárt rétegekből hazánk területén több geotermikus erőmű és több tucat fűtési hőhasznosítású egység létesíthető, számuk a makrogazdasági szabályozóktól függ.

Előnyeik nyilvánvalóak: - Támogatják a decentralizált elektromos áram termelést és a jól kiegyensúlyozott hálózatot.

- Épületben vannak elhelyezve, nem bocsátanak ki zajt.

- A kitermelt hévíz zárt rendszerben visszasajtolásra kerül, ezért nem bocsátanak ki szén-dioxidot.

- Nem igényelnek alapanyagot.

- Évi 8000 óra üzemmel kis teljesítmények is felértékelődnek. Egy 3 MW teljesítményű kiserőmű egy 14 MW teljesítményű szélerőmű parkkal azonos mennyiségű elektromos áramot képes "zsinórban" termelni, plusz az erőműből kilépő hő is megawattos nagyságrendet képvisel.

- Az erőműből kilépő hőenergia kaszkád rendszerben történő felhasználása munkahelyet teremthet.
A 2008-as évben több geotermikus projekt indul, sikeres földtani kutatás esetén a 2010-es évek elején üzembe helyezhetik az első erőműveket.

(ecopolis)